A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

érzékenyen érintették a Siklóson és térségében lakó zsidókat is. A kereskedésből élők zöme ugyanis házalással foglalkozott. Az ingatlanvásárlást megtiltó 1853-as császári pátens feltételezhetően kevesebbeket érintett, de megakasztott egy folyamatot. 1848 előtt és után ugyanis a járás területén nem nemesi birtokot (földet, házat) zsidók is vásárolhattak.

35 A rendelkezésre álló források nem nyújtanak pontos információt arról, hogy hányan tudtak élni ezzel a lehetőséggel, mindössze annyi derül ki a megyefőnökhöz küldött jelentésből, hogy 1848 előtt „házak" és 1854-ig újabb 3 ház és „földek" kerültek megvásárlásra.

36 A korszak zsidó népességének foglalkozásáról nincsenek pontos adatok. Többségük továbbra is kereskedett, s a tiltás ellenére sem hagytak fel a házalással. Erre utal a siklósi fazekas céh 1856-ban tett panasza.

37 A céhes mesterek a megyei hatóság erélyesebb fellépését kérik a házaló zsidó kereskedők ellen „kik messze távolban minden kontár gyártmányt összevásárolván faluról-falura árulják", s azzal a céhbeliek eladási lehetőségeit csökkentik. Az 1848-ban készített összeírásban a siklósi izraeliták között nem volt (vagy nem jelölték) egyetlen haszonvételeket bérlő sem. Az 1850-es években változott a helyzet, néhányan különböző haszonvételeket béreltek a siklósi uradalomtól. A Patkó csárda bérlője Franz Schwarz volt, Lőwi Sámuel a terehegyi vendégfogadót és pálinkafőzést bérelte a siklósi uradalomtól évi 180 forint 30 krajcárért, illetve 8 forint 30 krajcárért. Billicz Samu a nadály (pióca) szedésének bérletéért évi 8 pengőforintot fizetett.

38 A zsidókkal szemben alkalmazott kényszerek 1860-tól enyhültek, a korábbi tilalmakat fokozatosan feloldották. Ezek a kormányzati intézkedések nagymértékben hozzájárultak a magyarországi zsidóság gazdasági emancipációjához. Az izraelita népesség létszámának alakulása a dualizmus korába?! Siklós zsidó népessége a szabadságharc leverését követő évtizedben folyamatosan gyarapodott. Az 1857-ben végzett népszámláláskor 207 izraelitát vettek számba a településen, ez az össznépesség 5,6 %-át jelentette.

39 35 BML Bm. mf. ir. 1854/77. 36 BML Bm. mf. ein. ir. 1854/510. 37 BML Bm. mf. ein. ir. 1856/6833. 38 BML Bm. mf. ir. 1852/6434.; Batthyány-Benyoszky uradalom iratai. Királyi haszonvételek a siklósi uradalomban 1852. 38. tétel. 39 BML Filmtár 176. 1857. évi népszámlálás. Siklós.