A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - ÓDOR IMRE Egy főispáni beiktatás „koreográfiája" a reformkori Baranyában

ugyanis - az országban szinte példa nélkül álló módon - 1813 és 1832 között nem kerített sort a tisztújításra. Baranya vármegye tisztikara így lassan elolvadt. .. Az elaggottak, illetve elhunytak helyett a magyar joggyakorlattól eltérően kinevezésekkel töltötte be. így a Helytartótanács 1819. évi 4390. számú rendelete, amely meghatározó módon befolyásolta az évszázados választási metódust,

25 1 8 3 2-ig Baranyában még elvi problémát is alig jelentett. Az „időzített bomba''' az 1832. május 7-i „tisztépétto szék" megtartása során robbant Pécsett. Az idős és ezért a jelöltségtől is elálló Mibálovics József első alispán helyett Baranya vármegye immáron egyenként voksoló nemessége a főispán négy jelöltje közül az előzetesen esélytelenebbnek vélt, a megyei hierarchiában jelölt társainál lényegesen alacsonyabb presztízsű másodaljegyzőt, Siskovics Józsefet választotta alispánná. A másodalispáni tisztet Répás Leopold (Lipót) nyerte el. Arról, hogy Siskovics, akinek tekintélyét gödrei birtoka is nyomatékosíthatta, megválasztásában mennyit nyomott a latban a személyes érdem és mennyit számított a befolyásos rokonság (kiváltképpen a Somssich, ill. Mihálovics sógorság) autentikus forrás híján csak sejtésünk lehet.

26 1835. március 2-án 43 évi uralkodás után - amikor még az országgyűlés javában tartott - meghalt /. Ferenc. Politikai végrendeletében a „kormányozz és ne változtass" tanácsot hagyta.

27 V. Ferdinándot kétséget kizáróan erősen terhelték a rokoni házasságok kromoszómális következményei: epilepszia, gyenge fizikum, kismértékű vízfejűség. A képességeit tekintve szerény, ám jámbor uralkodó ugyanakkor tudatában volt, hogy hivatalát, a kormányzati teendőket nem tudja ellátni.

28 így az uralkodói feladatokat átengedte az államtanács tagjainak, elsősorban Metternich hercegnek és Kolowrat grófnak. (Mindazonáltal egészen az 1848as lemondásáig - legalábbis névlegesen - ő állt a Habsburg Birodalom élén.) Az uralkodó és környezete politikai és személyi döntéseiben zsinórmér25 Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. In: Fejér megyei történeti évkönyv 7. Székesfehérvár, 1973. 121-139.; Hudi József: Tisztújítási rendtartás Veszprém vármegyében 1819-ben. Comitatus, 2000. 6. 48-55. ; Polgár Tamás: Tisztújítási statútumok és az 1824. évi tisztújítás Somogy vármegyében. In: Somogy Megye Múltjából 2003-2004. Kaposvár, 2004. 39-62. 26 Odor Imre: Siskovics József. Baranya vármegye reformkori alispánja. In: Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok. Szerk. Odor Imre-Lengvári István. CD-ROM. Pécs, 2003. 27 Idézi: A magyarok krónikája. Szerk. Glatz Ferenc. Bp.,1996. 380. 28 Amúgy öt nyelven beszélt, szívesen jótékonykodott és szenvedélyes kertész volt. A zene és a címertan terén is jól kiismerte magát. Ugyanakkor elképesztő naivitását számos történet megörökíti. Egy jellemző eset: egyszer, amikor vadásza segítségével lelőtt egy sast, a madarat szemrevételezve megkérdezte,hogy hol van a másik feje, merthogy szerinte a sas - amint a birodalmi címer is mutatja - „kétfejű". A történetet közli: Frank Huss: Kékvérű kórság. Bp, 2005. 235.