A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - ÓDOR IMRE Egy főispáni beiktatás „koreográfiája" a reformkori Baranyában

azonban ígérete ellenére sohasem jött Pécsre, ezért nem is iktathatták be. Pozsonyból küldött leveleivel kormányozta megyéjét. Tisztségét haláláig, 1782. április 7-éig töltötte be.

19 Baranyában Klimo György püspök halálával (1777) tehát megszűnt az „örökös foispdnsdg" intézménye, mégis sajátos módon alakult a főispáni szék betöltésének metódusa, hiszen közel fél évszázadig a Végh család (apa és fia) mintegy „örökletesen" töltötte be e tisztet.

20 A királyi kegy 1782-ben Végh Péter koronaőrt juttatta a baranyai főispáni székbe, aki - //. József kerületi adminisztrátori kísérletének kudarca után

21 - egészen haláláig, 1807-ig közmegelégedésre viselte hivatalát. Fia, Végh István mintegy megörökölve e posztot, és 1807-től több mint negyed századon át (1834. szeptember 30.) viselte a főispáni címet. Az egyébiránt számos országos tisztséget is betöltő, illetve feladatot ellátó (koronaőr, főhadbiztos) férfiúra kiváltképpen vonatkozhatott Grünwald Béla megállapítása, miszerint a főispán nimbusza egyenesen arányuk a megyétől távoli tartózkodással.

22 így aztán azon sem csodálkozhatunk, hogy 73 éves korában bekövetkezett haláláról is csak jó egy hónap múltán, az elhunyt leánya, Végh Johanna leveléből értesült a megye tisztikara, amely ünnepélyes gyászmisével emlékezett meg Baranya érdemdús főispánjáról.

23 A 18. század második évtizedétől országosan is egy politikai társadalmi átrendeződés kezdett érvényesülni, amennyiben a magyar köznemesség uralkodóhoz lojális családjainak képviselői teret nyertek a főispáni pozícióknál, melyek korábban a főnemesi családok privilegizált érdekköréhez tartoztak. Ezt a tendenciát jelzi a Véghek baranyai térnyerése vagy Tihanyi Tamás főispáni kinevezése (1825) Tolna, illetve Mérey Sándor főispáni helytartói megbízása (1831) Somogy vármegyében.

24 Végh István 26 évi főispáni regnálása során „mulasztásos jogsértések" sorát követte el, melyek közül a legsúlyosabb a tisztújítás halogatása volt. A főispán 19 Fallenbüchl i. m. 65. 20 Az örökös (perpetuus ) és örökletes (hereditarius ) főispánokat elvileg is el lehet különíteni. Az előbbiek valamely egyházi vagy világi méltósággal jártak, míg utóbbiak rangja családon belül öröklődött. Lásd Hajnik Imre: Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. Bp., 1888. 18-21. 21 A Pécsi Kerület élére 1785 áprilisában kinevezett Széchényi Ferenc gróf 1786-ban lemondott, mert nem értett egyet az uralkodó politikájával, és helyére Splényi József báró került. Fallenbüchl 1994 i. m. 65.; Odor Imre: A „politikai elit" a 18. századi Baranyában. Baranya 1996/1997. 110. 22 Grünwald Béla: A régi Magyarország (1711-1825). Bp., 1910. 23 Németh i. m. 665. 24 Fallenbüchl i. m. 23. A tendencia a 18. század utolsó évtizedében veszi kezdetét. 1792-ben a felsőtáblán helyet foglaló 34 főispánból már 9 köznemes található, közöttük Végh Péter. Lásd Szíjártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Bp., 2005. 429.