A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - FEDELES TAMÁS - HORVÁTH ISTVÁN A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845)

sége 30 mm; a zárt pecsétmező 25x22 mm; a legendáját övező sáv mérete 4, míg az egyes betűké 2 mm. A pecsétábra és a körirat teljesen azonos a nagypecséten láthatóval (13-14. kép). A pecsétnyomó lapja és feje ezúttal is különböző fémekből, ill. ötvözetekből készült és szintén sárgarezet használtak összeillesztésükhöz. A pecsét használatának „kényelmesebbé" tétele érdekében szépen esztergált, fából készült fogantyúval látták el. Ezt a pecsétet minden bizonnyal levelek zárópecsétjeként, ill. a kanonoki testület magániratain alkalmazták a korábbi pecséthasználatnak megfelelően. A pecsétnyomó még 1907-ben is használatban volt.

58 Utolsóként a káptalani uradalom pecsétnyomóját említjük meg, melyet kizárólag gazdasági iratokon alkalmazott a testület. Az ovális alakú pecsét méretei a következők: hossza 27, szélessége 24 mm; a zárt pecsétmező 20x1 lmm nagyságú; a köriratot övező sáv mérete 4, míg az egyes betűké 3 mm. A pecsétkép megegyezik az előző pecsétek ábrájával. Körirata: * PÉCSI KÁPTALAN URADALOM PECSÉTJE. A sárgarézből öntött pecsétnyomó vékony szárának felső végétől 10 mm távolságra egy 3 mm átmérőjű furat látható, mely a typarium rögzítésére szolgált. (15-16. kép) A kanonoki testület a 20. század elején is e pecséteket alkalmazta. A viaszt és a pecsétlakkot a 19. század utolsó negyedében lassan felváltotta a tinta, azonban az első években még párhuzamosan alkalmazták a festéket (17. kép) és a viaszt.'

9 Az újabb pecsétváltás nyomon követése azonban már egy következő tanulmány feladata. 58 PPL 1482/1907. 59 PPL 4769/1899, 962/1902.