A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

egyike lett a legnevesebbeknek és legkeresettebbeknek. A megyei közéletben a katolikusokat képviselte. 206 A szerb megszállás alatt négyszer bebörtönözték, és négy és fél hónapra Valjevóba internálták. 1920. márc. 31-én nevezte ki a Simonyi-Semadam­kormány Baranya vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott kormánybiztosává. O bonyolította le a magyar hadsereg bevonulását a szerb megszállás megszűnése után, és szervezte meg Baranya megyében a kisgazda­pártot. Tisztségét szept. 30-ig töltötte be, felmentését (Gosztonyi Gyulával együtt) 1921. okt. 16-án hozta le a Belügyi Közlöny. Rövid kormánybiztosi működése után ügyvédként dolgozott Mohácson. Mohács város vezető személyisége és képviselőtestületének tagja. O létesí­tette a Baranyai Gazdabankot, a Baranyai Kisgazdaszövetkezetet, a mohácsi Hangya-fiókot, a Mohácsi Gazdák Szeszfőző Szövetkezetét, a Mohácsi Szi­geti Polgárok Olvasókörét, és részt vett a Falu Szövetség mohácsi fiókjának megszervezésében is. Az Egységespárt mohácsi szervezetének megalapítója és elnöke. A mohácsi r. k. hitközség, a Sokácok Magyar Olvasóköre, a Mar­gitta-Szigeti ármentesítő társulat elnöke. Néppárti programmal sikertelenül indult az 1910-es országgyűlési válasz­tásokon. Az első nemzetgyűlésbe kisgazda programmal választotta be a mo­hácsi kerület 1921-ben. A mohácsi keresztény városi párt megalapítójaként és társelnökeként szerzett országgyűlési mandátumot 1926. dec. 8-án mohácsi kerületben. 207 Scitovszky Márton, nagykéri (1815 körül, Krasznahorka-váralja - 1869. jan. 18. Nőtincs), lengyel eredetű nemesi család sarja, Pál fia és János rozsnyói, később (1838-1852) pécsi püspök, majd esztergomi érsek (1849-1866) uno­kaöccse. Scitovszky János rozsnyói püspök 1735. nov. 19-én szerzett magyar nemességet József és Antal testvéreinek, valamint néhai Pál testvére Márton és Péter fiainak. Márton felesége Országh Paulina (? - 1895. febr. 12.), leg­ismertebb fia, János (1850. máj. 6. Pécs -1903. máj. 11. Bp.), a nógrádi járás szolgabírája (1872-1875), országgyűlési képviselő (1878-1884,1901-1903.) és Nógrád vármegye alispánja (1884-1895.) 208 206 BML Pécs „E" üo. ir. E-6705-1929.; Zsadányi-Kussinszky i. m. 132-133. 207 BML Bvm. alisp. ált. ir. 4644/1935, Szűts i. m. 199.; Fogarassy László: A magyar­délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921. Baranyai Helytörténetírás 1985­1986. Pécs, 1986. 560-561.; Belügyi Közlöny, 1921. okt.'16. 1969.; Magyar ország­gyűlési almanach 1927-1932. i. m. 238. 208 Kempelen i. m. IX. k. 297.; Nagy Iván i. m. 10. k. 111.; „Scitovszky János" In: Szin­nyei i. m. XII. k. 795-796. A halálozási adatok Galcsik Zsolt szívességéből. Az ada­tok forrásai: Nógrád Megyei Levéltár Nőtincs r. k. hal. akv. 4/1869.; Szécsény képv. jkv. 2.h/1895. (febr. 20.)

Next

/
Thumbnails
Contents