A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

1865. jún. 26-án nevezte ki magyar kancellárrá, majd 1867. febr. 12-én mentette fel és nevezte ki országbíróvá.

175 A kiegyezés után a főrendiház elnöke, 1869-től a Kúria semmítőszéki osztálya, majd 1882-től a Kúria elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja (1863) és tiszteletbeli tagja (1880), a Szent István Társulat választmányi tagja, a művészetek pártolója. Tragikus körülmények között hunyt el, rablógyilkosság áldozata lett. Kitüntetései: az Aranygyapjas rend lovagja, Szent István rend nagykeresztese, cs. kir. valóságos titkos tanácsos (1860), cs. kir. kamarás (1869).

176 Münnich Ferenc (1886. nov. 16. Seregélyes -1967. nov. 29. Bp.), falusi patikusi és állatorvosi családból származott. Tanulmányait az eperjesi jogakadémián végezte, 1910-ben a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust. Az első világháborúban, 1915-ben tartalékos tisztként orosz hadifogságba esett. 1917-ben belépett az orosz bolsevik pártba. 1918-ban zászlóalj-, majd ezredparancsnokként harcolt a polgárháborúban. 1918. okt.-ben tért haza, részt vett a KMP megalakításában. A Tanácsköztársaság idején a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályvezetője, áprilistól a budapesti Vörös Őrség, májustól a VI. hadosztály politikai biztosa, júniusban a Szlovák Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa, júliusban a magyar Vörös Hadsereg főparancsnokságának politikai biztosa. A bukás után Bécsbe, Németországba, majd a Szovjetunióba emigrált. 1931 és 1933 között a Sarló és Kalapács felelős szerkesztője. A spanyol polgárháborúban (1936-39) hadosztályparancsnokhelyettes, hadosztály-vezérkari főnök, később a 11. nemzetközi brigád parancsnoka. A köztársaságiak veresége után Franciaországba menekült, ahol internálták, majd szovjet diplomáciai közbenjárásra szabadult, és 1940-től ismét Szovjetunióban élt. A német támadás után partizánkiképző tiszt, majd 1942-től a moszkvai rádió magyar osztályának főszerkesztője. 1945 szeptemberében tért vissza Magyarországra.

177 Szinte ideiglenesen volt - a Boros István két főispánsága közötti félévben - Pécs város főispánja. A miniszterelnök 1945. dec. 8-án nevezte ki Pécs thj. város főispánjának és közellátási kormánybiztosának. A hivatali esküt dec. 12én tette le a belügyminiszter előtt. Az 1946. jan. 10-i közgyűlésen iktatták be. Pécs város főispáni hivatalát 1945. dec. 19-én vette át Boros Istvántól, majd 1946. júl. 12-én adta neki vissza, mert altábornagyi rangban budapesti rendőrfőkapitánnyá (1946-49) nevezték ki.

178 175 Sashegyi i.m. 78., 92., 114., 124., 404-406., 412-413. 176 Mailáth György" In: Szinnyei i. m. VIII. k. 330-331.; MTCN 1879. 177 „Münnich Ferenc" In: Magyar Nagylexikon. 13. k. Bp., 2001. 410. 178 BML Pécs főisp. ált. ir. 71/1946., 147/1947.; BML Pécs kgy. jkv. 342/1-1946.1.