A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

ból származó r. k. nemesi család sarja. A család nemességét 1811. aug. 7-én hirdették ki Pécsett. Szülei Kerese Kálmán pécsi, majd sásdi ügyvéd és Miltényi Berta. Neje Novelly Rozália, fia Kálmán.

127 Gimnáziumi tanulmányait a ciszterci rend pécsi főgimnáziumában végezte (1889-1897), jogot hallgatott a pécsi püspöki jogakadémián (1897— 1899), majd a budapesti tudományegyetemen. Jogtudori oklevelet szerzett 1902-ben. Az önkéntesi évét az 52-ik gyalogezredben szolgálta le. Az 1905-ös és 1906-os országgyűlési választásokon a sásdi kerület követévé választották Függetlenségi párti programmal. Az 1905-1910-es képviselőház egyik legfiatalabb tagja, 1910-ben nem jutott be a képviselőházba. 1908 körül vette át édesapja sásdi ügyvédi irodáját.

128 A Károlyi-kormány 1918. nov. 22-én nevezte ki Baranya vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott kormánybiztosává. A főispáni iratokat nov. 28-án vette át gróf Benyovszky Mórictól.

129 Hatásköre kezdetben a szerb megszállás alatti baranyai területeken is érvényesült. 1919. január 28-án azonban Baranya vármegye főispáni hivatalát átvette Vladiszlav Pandurovic (Pandurovits László) szerb kormánybiztos-főispán.

130 Hatásköre ezután már csak a megye meg nem szállt, részére, Sásd környékére terjedt ki. Kormánybiztosi hivatala a Tanácsköztársaság kikiáltása után szűnt meg, a belügyi népbiztos 1919. márc. 24-i távirati rendeletében mentette fel. Tagja lett az öt tagú vármegyei forradalmi direktóriumnak, ún. sásdi direktóriumnak. Az 1919. márc. 28. - aug. 7. között működő direktórium kezében volt a végrehajtó hatalom a megye meg nem szállt részén.

131 Az első nemzetgyűlésbe kisgazdapárti programmal választották be a sásdi kerületben 1920. jan.-ban. Tagja lett Baranya vármegye közgyűlésének és közigazgatási bizottságának.

132 Keresztes-Fischer Ferenc, vitéz (1881. febr. 18. Pécs-1948. márc. 3. Vöcklabruck, Ausztria), polgári családból származott, édesapja Fischer Ferenc (1852. Helesfa -1940) ügyvéd, majd a Pécsi Takarékpénztár Rt. ügyésze, 127 BML Pécs székesegyház ker. akv. 69/1879., Sásd hal. akv. 10/1932.; Andretzky i. m. 43. 128 BML Ciszterci rend pécsi gimnáziuma akv. 1889-1897.; Pécsi püspöki jogakadémia akv. 1897-1899.; Sturm-féle országgyűlési almanch. Szerk. Fabro Henrik-Újlaki József. Bp., 1906. 142-143. MTCN 1907-1908. 129 BML Bvm. főisp. ált. ir. 7761, 13 180/1918. 130 BML Pécs főisp. biz. ir. 4, 5/1919.; Szűts i. m. 22., 24-25. 131 BML Bm. direktóriumának ikt. és ir. 1/1919.; Bm. direktóriumának ikt. 12471919.; Baranya Vármegye Hivatalos Lapja, 1919. ápr. 3. 16. 132 BML Bvm. alisp. ált. ir. 651/1933., 2911/1947.; Nemzetgyűlési almanach 1920-1922. Szerk. Vidor Gyula. Bp., 1921. 74.