A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

megyeháza, a másik napot a városháza főispáni hivatali helyiségében töltötte. Ennek a szokatlan megoldásnak az lehetett a magyarázata, hogy meg akarták tartani a városi főispáni hivatal önállóságát. Főispáni működését magától értetődően a háborús viszonyok határozták meg. Különbség észlelhető azonban a megyei és a városi főispáni működése között, míg a várossal jó kapcsolatot alakított ki, a megyében pártharcok dúltak. 43 A 1918 novemberében a forradalom első napjaiban beadta lemondását, amit a kormány elfogadott, és a belügyminiszter nov. 22-i leiratában közölte a felmentést. A felmentésről már előbb, a Dunántúli Napló nov. 20-i számából is értesülhetett a lakosság. Pécs város törvényhatósági bizottsága nov. 22-i közgyűlésén búcsúztatta. Hajdú Gyula szociáldemokrata bizottsági tag méltatta szociális érzékenységét, és kiemelte, hogy a munkásság bizalmát is bírta. A megyei főispáni hivatalt és iratokat nov. 28-án, a városit nov. 29-én adta át utódainak.

44 1935. március 8-án Horthy Miklós kormányzó ismét őt nevezte ki Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánjának. Harmadszorra került a megye és másodszorra a város főispáni székébe. 1935. márc. 20-án a megyei, 21-én a városi főispáni tisztségbe iktatták be. A beiktatása után néhány hónappal beteg lett. Horthy aug. 29-i látogatásán, amelynek szervezéséért sokat tett, még részt vett, ám szeptembertől már Budapesten kezeltette gyógyíthatatlannak bizonyult rákbetegségét. 64 éves korában halt meg, a siklósi várkápolna kriptájában helyezték örök nyugalomra 1936. febr. 6-án.

45 1936. febr. 21-én Pécs város törvényhatósági bizottsága külön gyászközgyűlésen emlékezett meg az elhunyt főispánról. Emlékét megörökítették a közgyűlési jegyzőkönyvben, és a Siklósi út Rákóczi utca és a vasúti pályatest közötti szakaszát gróf Benyovszky Móric utcának (ma Bajcsy-Zsilinszky Endre utca) nevezték el, mert mindig ezen keresztül kereste fel Pécset. Baranya megye törvényhatósági bizottsága az 1936. márc. 6-i ülésén emlékezett meg Benyovszky Móricról. A megye gyászát jegyzőkönyvbe vették, a néhai főispán emlékét jegyzőkönyvben is megörökítették, és a gyászoló családot erről értesítették.

46 Halálakor nagy vagyont és nagy adósságot hagyott hátra örököseinek, akik kénytelenek voltak eladni a siklósi várat és a siklósi uradalom nagy részét, mert az ingatlanok jövedelme nem fedezte a tartozások kamatait. (Az 43 BML Bvm. alisp. ált. ir. 13 181/1918.; Pécs főisp. ált. ir. 333/1917.; Bvm. főisp. biz. ir. 234/1917.; Pécs kgy. jkv. 113/1917. (júl. 30.); Czeininger i. m. 77-104.; Lenkei i. m. 46-47. 44 BML Bvm. főisp. ált. ir. 7761/1918.; Pécs főisp. ált. ir. 1030/1918.; Pécs kgy. jkv. 206/1918. (nov. 22.); Czeininger i. m. 105-107. 45 BML Bvm. alisp. ált. ir. 4644/1935.; Bvm. kgy. jkv. 35/1935 (márc. 20.).; Pécs kgy. jkv. 28, 31/1935.(márc. 21.); Bvm. alisp. ált. ir. 5527/1941. Czeininger i. m. 131-144. 46 BML Pécs kgy. jkv. 1936. (febr. 21.); Bvm. kgy. jkv. 1,2/1936. (márc. 6.)