A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

1844. okt. 6-án már országszerte ismert politikusként került az Országos Védegylet elnöki székébe. Több gazdasági kezdeményezést támogatott: a Gyáralapító Társaság másodelnökévé választotta, a pécsi vasgyár céljaira 1000 forintot jegyzett, segített talpra állítani a Herendi Porcelángyárat, elnöke lett egy pesti ipari egyesületnek és a pesti iparmű-kiállításnak. 1845-ben a Vukovár-Fiumei Vasútvállalatra Egyesült Társaság is elnökévé választotta, a részvényekre 1000 forintot (a legtöbbet) jegyzett. Saját birtokain kezdeményezte az úrbériség felszámolását, s 1844-47 között mintegy huszonnégy faluval kötött önkéntes örökváltság szerződést. Példáját kevesen követték, nevéhez fűződött a legtöbb ilyen megkötött szerződés. A megyei politikában birtokai területén vett részt. 1847-ben már ő irányította Pest-Pilis-Solt, Baranya, Fejér, Tolna és Veszprém vármegyékben az ellenzék tevékenységét. Az 1848 őszi követválasztáson Baranya megyében ugyan vereséget szenvedtek a liberálisok, ám gróf Batthyány Lajossal (távoli rokonával), a szabadelvű párt vezetőjével együtt kulcsszerepük volt abban, hogy Kossuth Lajost országgyűlési követté választották Pest megyében. Baranya vármegye főispánjává 1848. ápr. 22-én nevezte ki - Szemere Bertalan belügyminiszter előterjesztésére - István főherceg nádor. 1848. máj. 4én iktatták be Pécsett. A főispáni beiktatásra Baranyában szokatlanul népes, mintegy ötezer fős tömeg gyűlt össze, köztük a 354 baranyai település 1318 meghívottja. Máj. 3-án, érkezése napjának estéjén szállásán a lelkes sokaság fáklyás felvonulással köszöntötte. 1848. aug. 9-én István nádor Pécs város királyi biztosának nevezte ki, ezzel a város is a felügyelete alá került.

35 Főispánként elsősorban a polgári átalakulás kérdéseivel (pl. az önkormányzati és országgyűlési választások) és a honvédelem megszervezésével foglalkozott. Szept. 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnök Baranya vármegye és Pécs város honvédtoborzási, 19-én népfelkelési kormánybiztosává nevezte ki, a megbízást 20-án fogadta el. 1849 januárjáig irányította a baranyai védelmi intézkedéseket. A baranyaiak Jellacic betörése után az utóvédharcokban értek el sikereket. Ilyenek voltak az oroszlói rajtaütés (szept. 28. hajnala), a pécsváradi és a pécsi katonai raktárak elfoglalása (okt. 2.), a János dragonyosok és más csapatok drávai átkelésének a megakadályozása (okt. 3.). Nagy érdeme, hogy okt. 18-án az eszéki várőrség felszólítására kitűzte a magyar zászlót, okt. 22-én a baranyai honvéd és nemzetőr csapatokkal bevonult a várba, és a Dráva-vonal kulcsának számító erődöt megszerezte a magyar kormányzat számára. Okt. 25-én fegyveres erővel szorította a várost az engedelmességre. Nov. 13-án Csepinnél, nov. 15-én Szarvasnál vívott sikeres, majd dec. 19-én újból Csepinnél sikertelen ütközetet a horvát határőr csapatokkal. 1849 ja35 BML Pécs tan. jkv. 3754/1848.