Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
ELŐSZÓ
Előszó A történelem szereplőiről emlékezve az évfordulók vagy más ünnepi alkal. mak arra késztet/het/ik a historikusokat, hogy az érintett személy életútját, tevékenységét ismételten áttekintsék, az életmű homályos pontjait az újabb kutatási eredmények ismeretében megvizsgálják és - szükség szerint módosítsák, vagy kiegészítsék a korábban megrajzolt képet. Különös gondot és nem kis felelősséget igényel akkor a visszatekintés, ha a történelem olyan kiemelkedő személyiségéről van szó, akinek életpályája, közszereplése nem került az utókor érdeklődésének középpontjába, vagy akinek tevékenységére mások árnyéka vetült. Ilyen számvetés kíván lenni ez a konferencia-kötet, amely a magyar történelem első külügyminiszterére, Baranya vármegye első alkotmányos úton kinevezett főispánjára, Batthyány Kázmérra (1807-1854), Siklós földesurára emlékezik halálának 150. évfordulója alkalmából. Batthyány Kázmér emlékének élesztése napjainkban kiváltképpen indokolt. Nevét, emlékét igazából csak „földijei", Siklós lakói (és Várbaráti Köre) ápolja, ugyanakkor a szélesebb közvélemény, s maga a történész szakma is méltánytalanul kevés figyelmet szentelt az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc külügyminiszterének. Neve többet szerepelt a 19. századi történetíróknál (Horváth Mihály, Gelich Richárd), mint a „modern" történeti összefoglalókban. Katonai szerepét, hadszervezői tevékenységét pedig hiába is keresnénk a hadtörténeti szintézisekben. Külügyminiszteri tevékenységéről is - egészen az 1980-as évekig - csak Waldapfel Eszternek az 1848-1849. évi külpolitikával foglalkozó monográfiájából nyerhetünk némi képet. A fentiekből a vázlatos áttekintés ellenére is kitűnik, hogy a magyar történetírás régi adósságának törlesztésére vállalkozott Füzes Miklós előbb - az 1980-as évekből - a Batthyányi-életmű vizsgálatával, majd 1990-ben életrajzának megírásával. Munkája során - természetszerűleg - neki is szembesülnie kellett az életpálya feldolgozásának hiányosságaival, illetve egyenetlenségeivel. Részben ez utóbbi, részben pedig Batthyány Kázmér halála 150. évfordulójára való méltó megemlékezés igénye késztette arra a Baranya Megyei Levéltárat, hogy a legújabb történeti kutatások eredményeit segítségül hívva (a korszak történészeit is inspirálva) 2004. május 20-21-én konferenciával tisztelegjen Batthyány Kázmér emléke előtt. A Siklósi vár lovagtermében megrendezett emlék-konferencia Ormos Mária akadémikus nagy ívű historiográfiai áttekintésével vette kezdetét. Az ezt követő 11 előadó (Pécs, Budapest, Bécs, Róma közgyűjteményeinek kép-
