Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ÓDOR IMRE A reformkori Baranya politikai arculatának változásai

toria) választotta meg a főispán jelöltjei közül. A „tisztépítő szék" - Széchenyi találó szavaival - „az 52 picziny királyság" ünnepélyes alkalma, az 1840-es években egyre inkább a borgőzös korteshadjáratok zárónapjává lett, akárcsak az országgyűlési követek megválasztására kitűzött időpont.

8 Baranya megyében - alapvetően a török hódoltság következményeként rendhagyóan alacsony volt a nemesség száma, akárcsak az össznépességen belüli aránya. A baranyai nemesség száma 1813-ban mintegy 1400 főre, és az 1840-es években is csak megközelítőleg 4300-4500 főre tehető; népességen belüli aránya messze az országos átlag (4,8-5,2%) alatt maradt: 1813-ban mindössze 0,8, az 1840-es években 1,4% volt. A megye birtokszerkezete is sajátos képet mutatott. A török uralom végétől egészen 1848-ig az egyházi és a világi nagybirtok olyan túlsúlyra tett szert (aránya meghaladta a 85%-ot), amely az országban is szinte példanélkülinek mondható, akárcsak a nemesi kisbirtok szinte teljes hiánya. A megye reformkori konzervatív beállítódását a kisszámú, gyenge középbirtokos réteggel, a mágnások meghatározó súlyával, továbbá a birtoktalanok jelentős számával indokolják. E kép azonban korántsem ilyen sematikus, s végképp nem statikus.

9 Az Esterházy, illetve a Batthyány család ugyan uradalmak sorát tudhatta magáénak a megyében, de mivel a család tagjai általában nem itt éltek, a helyi eseményekre is kisebb befolyásuk volt (kivéve az 1840-es évek végén aktív, ellenzéki szerepet vállaló Batthyány Kázmér grófot), mint például a legnagyobb egyházi birtokosnak, a pécsi püspöknek. A középbirtokosok nem következetes elvek, letisztult álláspontok alapján, hanem érdekeik által meghatározottan politizáltak, így képviselőik is egyaránt fellelhetők voltak a konzervatívok (Somssich, Majláth, Kardos) és a liberális ellenzék (Bésán, Jeszenszky, Majthényi) soraiban.

10 Tipikus példa Siskovics Józsefé, aki előbb az ellenzék szépreményű ígérete (Kölcsey is így minősítette), majd zempléni adminisztrátorként és verőcei főispánként az udvar megbízható támogatója.

11 A hivatali elit és a nemesi értelmiség szintén tevékeny szerepet játszott a reformkor baranyai küzdelmeiben. A kormányzat hű szövetségeseként Kajdatsy Antal, Majláth György, Scitovszky Márton - különösen Majláth - vállalt politikai szerepet. Madarász József, Perczel Vince és Imre, Zöld Sándor és Plainer Ignác a kissé megkésve szerveződő ellenzék meghatározó tagjai voltak. Mindazonáltal a reformkori Baranya politikai arculatát a - Siskovics rövid or8 Gergely András: A nemesi vármegye. In: História, 1985. 5-6. 32-33. 9 Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a Jiagybirtokkal (1711-1848). Bp., 1964. 13-14. 10 Odor Imre: Baranya megye a reformkorban. In: Pécs- Baranya 1848-1849-ben. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4. Sorozatszerk. Odor Imre.) Pécs, 1988. 5-6. 11 Lásd a 6. sz. jegyzetet