Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ROZS ANDRÁS A siklósi földesúr örökváltság szerződése jobbágyaival

akikre nem vonatkozott az eredeti kontraktus, így ők az urbárium által megszabott feltételek között voltak kénytelenek szolgáltatni. A siklósi jobbágyokat és zselléreket is sújtotta a szántóföld, a rét és a legelő igen-igen szűkös volta, a saját erdőrész hiánya, valamint a jobbágyok és az uradalom földjeinek keveredése. Siklóson ugyanis nem volt földfelmérés, illetve föld-elkülönözés. A siklósi parasztpolgárok nagy gondja volt, s ez sújtotta még a bor- és állatkereskedelem révén módosabbakká váltakat is, hogy telkeiket a föld adásvételének tilalma miatt nem tudták növelni. Emiatt az 1840-es években többször panaszt nyújtottak be földesuruknak. A határfelmérés hiánya miatt az erdőhasználat sem volt rendezve, így a parasztok nem tudták gazdasági épületeiket felújítani, a kézművesek sem tudtak épületfához jutni műhelyeik bővítésére. Siklóson a lakosság 70%-át kitevő parasztpolgárság szolgáltatásainak örökös megváltásában látta boldogulásának útját. Az 1840. évi VII. tc. lehetővé tette, hogy jobbágyok önkéntes örökváltság szerződést kössenek földesurukkal. Gróf Batthyány Kázmér, Siklós mezőváros földesura az 1830-as években ugyan egy nagy uradalom érdekérvényesítőjeként lépett fel uradalmának községeivel szemben - láttuk a szavai esetet -, de az országgyűlés felső tábláján politizáló főúr a negyvenes években fokozatosan a szabadelvű eszmék híve lett, s elveit hamarosan a gyakorlatban is képes volt képviselni. Bezerédj István után a földbirtokosok közül az országban másodikként fogott bele Batthyány Kázmér gróf az örökváltság gyakorlati megvalósításába birtokain. Előbb testvérének, az ekkor Londonban élő Batthyány Gusztávnak Vas megyei birtokán, a borostyánkői uradalom Felsőlövő községében kötött Batthyány Kázmér gróf örökváltsági szerződést jobbágyaival 1840 decemberében, majd ugyanebben az esztendőben szintén ezen uradalomban még két községe jobbágyaival, 1845-ben pedig több, a borostyánkői uradalomhoz tartozó községével szintén önkéntes örökváltság szerződést írt alá.

14 Batthyány Kázmér gróf 1845-ben fordult siklósi uradalmának jobbágyai felé önkéntes örökváltság szerződés megkötésének ajánlatával. Ezzel a siklósi uradalom hat községe élt 1845-ben: Bodony (Siklósbodony), Csehi (Drávacsehi), Szerdahely (Drávaszerdahely), Hásságy, Egerág, Udvard. Majd 1847ben újabb örökváltság szerződések köttettek: Szava, Palkonya (Drávapalkonya) és Mozsgó községekkel, valamint Siklós mezővárosával. (Összesen 9 község, 1 mezőváros.)

15 Batthyány Kázmér az örökváltság szerződések megkötésével kettős célt követett. Egyrészt elősegítette a szabad földtulajdonnal rendelkező paraszt14 Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. (Magyar História. Életrajzok), 1990. 64-66.; Szita i.m. 170. 15 Füzes i. m. 65.; Szita i. m. 170.