Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
IFJ. RABÁR FERENC Batthyány Kázmér, az eszéki vár kormánybiztosa
B atthyány Kázmér és az eszéki vár sorsa szorosan összefonódott. Döntő szerepe volt abban, hogy az eszéki vár magyar kézre került, oroszlánrészt vállalt a vár védelmének személyi, anyagi feltételeinek megteremtésében, az egyre szorosabbá váló ellenséges gyűrűt kisebb katonai műveletekkel feltörte, az ostrom kezdeti szakaszában az erőd feladását határozottan elutasította, és a védőket ellenállásra és harcra buzdította. A de facto parancsnoki tisztet ellátó kormánybiztos jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy távozása a vár elestét jelentette, mi több a vár feladása érdekében puccsal kellett Eszékről eltávolítani. A Dráva jobb partján elterülő, 1712-1719 között újjáépített vár közvetlen összeköttetést teremtett Szlavónia és Magyarország között, Ausztriát a Dunával összekötő stratégiai jelentőségű szárazföldi és vízi útvonal fontos ellenőrző pontja volt. A magyar, a horvát és az osztrák hadműveletek szempontjából egyaránt fontossá vált az erőd. 1 1848 augusztusában mind a magyar kormány, mind Jellacic horvát bán kísérletet tett a vár megszerzésére. Akiélezett katonai és politikai helyzetben az erőd tisztikara a várat a Magyarország és Horvátország közötti háború semleges, császári területének nyilvánította. Kijelentették, mind a magyar, mind a horvát támadás ellen az utolsó emberig fogják védelmezni az erődöt, a másik hadviselő fél segítségül hívásával. 2 Október folyamán Bunyik József (Josip Bunjik), Jellacic által kinevezett báni biztos Eszék városát horvát fennhatóság alá vonta. Magyar polgárokat tartóztatott le, toborzást rendelt el, illírpárti polgármestert, városi kapitányt és tisztviselői kart nevezett ki. 3 1848. október 12-én a Honvédelmi Bizottmány elrendelte, hogy Bunyik Józsefet, mint lázítót fogják el és állítsák statáriális bíróság elé, a tisztviselői kart helyezzék vissza hivatalába. Az eszéki vár parancsnokának pedig kemény hangú felszólítást küldtek, hogy egy hét alatt a várat térítse engedelmességre. Mivel a siker nem volt biztos, Batthyá1 Hire Károly: Eszék. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Bp., 1901. XXI. k. 514-518.; Hobblik Márton: Eszék viszontagságairól. In: Tudományos Gyűjtemény. Pest, 1822. IX. k. 3-21. 2 A nyilatkozat szövege: Jovics a hadügyminisztériumnak. 1848. szeptember 1. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) H 75 Hadügyminisztérium (a továbbiakban HM). Altalános iratok. 5886. Másolatban: Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HL) Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc iratai. 1/570. Közli Gelich pontatlan magyar fordításban. Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harca 1848-49-ben. é.n. I. k. 362-363. 3 Pozsonyi József polgármester Batthyány Lajosnak. 1848. október 8. MOL H2 Kossuth Polizei Akten 120. Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről. Bp., 1867. 1, k. 179-180.; Vörös Márton: Pécs-Baranya részvétele az 1848-49. évi szabadságharcban. Pécs, é.n. 24.
