Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

FÜZES MIKLÓS Az 1848-as baranyai főispán és kormánybiztos

A polgári berendezkedés következő lépcsőjét a népképviseleti országgyűlési választások jelentették, amelyek a megye, illetve Batthyány teendőit is meghatározták. Elvégezték a szavazati joggal rendelkezők összeírását, meghatározták a választások rendjét, a jelöléseket, stb. A megyét, személyesen Batthyányi is, váratlanul érte Táncsics Mihály jelölése a Siklós mellett és Drávacsepelyen tartott népgyűléseken.

10 A választási törvény ugyanis ilyenfajta jelölést nem ismert. A népgyűlések szónokai Táncsics cikkeire és a Népkönyvre hivatkoztak. A dolog pikantériája, hogy a népgyűlések helye Batthyány siklósi uradalmához tartoztak. A szónokok Táncsicsot idézve, Batthyány ellen izgattak. A bordézsma megoldatlan kérdése borzolta a kedélyeket. Batthyány népszerűségének vesztéséről tájékoztatta Acs Gedeon laskói református lelkész is Kossuthot.

11 Táncsics, akit Batthyány alig két éve még Szlavonszki-Brodban lévő birtokán bújtatott, hogy letartóztatását elkerülje, amit végül is saját maga vigyázatlanságának köszönhetett, most politikai ellenfelet látott Batthyányban. Úgy gondolta, Batthyány jelöltetni fogja magát a siklósi választási kerületben. Erre azonban nem került sor. Sőt, a magyarürögi kerületben, ahol június 20-án megválasztották, nem fogadta el a képviselőséget. Az első népképviseleti országgyűlésen, a felsőtáblán vállalt szerepet, gyakran azonban nem jelenhetett meg, mert megyéje ügyei elszólították. Elképzeléseinek kibontakoztatására nem maradt ideje Batthyánynak sem, a kormánynak sem. Zala megye állandó bizottmánya már május 15-én kelt levelében arról értesíti Baranya megyét, hogy Horvátországban ellenséges szervezkedés folyik, szükségessé vált a Dráva vonalának őrzése. Csakhamar megérkezett a belügyminiszter tájékoztatója is báró Jellacic tevékenységéről, amit nyilvános zendülésnek minősített. A veszély elhárítása érdekében a belügyminiszter kormánybiztost nevezett ki Csányi László személyében, a Dráva Varasdtól Eszékig terjedő szakaszára, Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyékre vonatkozó hatáskörrel. Csányi László június 12-én Pécsett személyesen tájékoztatta a történtekről Batthyányi, illetve a rendkívüli baranyai választmányt. A védekezés lehetséges módjáról, a szükséges fegyveres erőről is tájékoztatást adott. A megye a védelem érdekében konkrét intézkedéseket tett. A nemzetőrséget felkelésre szólította fel, 6000 nemzetőrt mozdíthatóvá tett és az egy zászlóaljnyi önkéntes honvédséggel együtt a kormánybiztos rendelkezésére bocsátották. Felhívták a lakosságot és az uradalmakat, hogy 10 Füzes Miklós: Táncsics Mihály és a siklósi népképviseleti követválasztás. In: A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör tudományos emlékülése Siklóson. Szerk. Perics Péter. Siklós, 1984. 11 Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. II. köt. 113-114.