Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

FÜZES MIKLÓS Az 1848-as baranyai főispán és kormánybiztos

P

olitikus pályák a reformkorban a leggyakrabban a megyei életből indultak és váltak egyre szélesebb horizontúvá. Batthyány Kázmér politikusi pályája ettől eltérően alakult. A főrendi tábla jelentette a kezdetet az 1839/1840es országgyűlésen Pozsonyban. Országos jelentőségű civil szerveződések jelentették a folytatást a védegyletben, az iparegyletben, a Vukovár-fiumei vasúttársaságban. Birtokainak fekvése alapján részt vehetett volna Vas, Komárom, Fejér, Veszprém, Somogy és Baranya vármegyék életében, 1847-ig azonban ezt nem tette, annak ellenére nem, hogy a megyék szerepét az ország életében meghatározónak tartotta. A közvélemény az 1847-es megyei szereplései közül a Pest megyeit ismeri, azt is úgy, mint Kossuth kortesét Batthyány Lajos mellett a követválasztáson. Batthyány Kázmér emellett megjelent Fejér megyében is, eredményt azonban nem ért el. Baranya jelentette a következő állomást, ahol sikeresebben szerepelt ugyan, de az általa képviselt liberális párt többséget nem szerzett. A konzervatívok győzelme azonban tiszavirág életűnek bizonyult. 1848 első napjaira már tisztújítás vált szükségessé, ahol Batthyány ismét jelen volt. A szavazatszedő bizottságban tevékenykedett. Többséget hívei most sem szereztek, eredményeik azonban javultak. A másodalispán Batthyány híve lett. Közgyűlést ezek után március 19-én tartottak újból, ahol visszahívták a konzervatív követeket. Helyettük liberálisok: báró Majthényi József és Perczel Miklós kapott megbízatást.

1 Batthyány Kázmér az utolsó rendi országgyűlésen vállalt aktív szerepet. Április 16-án felmentették a főispáni helytartókat megbízatásuk alól,

2 majd 22-én István főherceg nádor és királyi helytartó a belügyminiszter előterjesztése alapján főispánokat nevezett ki. Baranyába Batthyány Kázmért,

3 ami a korabeli közvéleményt meglepetésszerűen érte. Batthyány május 3-án érkezett Pécsre, ahol „hullámzó népsokaság által hurrógó éljenekkel üdvezeltetett." A várost kivilágították és több száz fáklyát vivő menet Batthyány szállása elé vonult, ahol zenével üdvözölték. Május 4-én, a megyeház udvarán szabad ég alatt tartották a Batthyány beiktatására hivatott megyei közgyűlést, mintegy ötezer ember jelenlétében, közöttük 354 falu mintegy 1600 népképviselője. Külsőségeiben a közgyűlés őrizte a 1 Szüts Emil: Baranya megye 1848-1849-ben. In: Baranyai Helytörténetírás 1913. Szerk. Szita László. Pécs, 1973. 13-50. BML Baranya vármegye közgyűlésének jegyzó'könyve 7/1848. 2 Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről. I. kötet. Pest, 1868. 3 Budapest Híradó, 1848. május 2. 417.