Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VELIKY JÁNOS Batthyány Kázmér a Védegylet élén

cséré válnék, mivel hogy megkezdése nehéz, s költséges, sikere bizonytalan, kísérletei veszéllyel járnak, vannak mondom esetek, hogy ilyenkor kormányok magok is állítanak gyárakat mintegy ösztönzésül."

34 Ezen az elméleti alapzaton szerveződött meg és haladt a Védegylet. A birodalmi kormány és a hazai konzervatívok szembe fordultak a Védegylettel. Erre Batthyány Kázmér is utalt 1845. november 17-i megnyitó beszédében: „mihelyt a védegylet keletkezett, s az úgy nevezett conservativ-párt főnökei ellene kikeltek, azonnal azoknak satellesei is tőle visszavonulván [...], a kormány [...] alatta lappangó political tendentiáktól, s tőle mint political izgatás eszközétől félt".

35 Az udvar a hazai társadalmi egyesületek szabályzatát átvizsgáltatta, és korlátozni igyekezett azok működését. 1845 áprilisában pedig az államértekezlet foglalkozott a Védegylettel: Majláth kancellár ismertette a szervezkedés előrehaladását, Kübeck kamarai elnök pedig beszámolt az örökös tartományokban keletkezett visszhangokról.

36 A liberálisok táborán belül is komoly ellentétek keletkeztek a szociális mozgalmak jelentőségét illetően.

37 Széchenyi szerepéről kezdetben ellentmondásos rendőri jelentések születtek, megemlítve, hogy a gróf esetleg az ellenzéki mozgalmaknak morális támogatást nyújthat.

38 Azonban a helyzet rövidesen tisztázódott, miután Széchenyi a Jelenkor című lapban 1845. január 30-án „A pisztoly időelőtti elsütése" című cikkében az újszerű ellenzékiséget erősen hibáztatta. Széchenyi lényegében pártpolitikai elemzés keretében taglalta a Védegylet jelentőségét, s abban kétségtelenül igaza volt, ahogy a szervezetben megnyilatkozó újszerű szerepkeresésre rámutatott. A Védegylet valóban az alkotmányos ellenzékiség kiformálása felé tett egyik legfontosabb lépésnek, vagyis az Ellenzéki Párt előhírnökének tekinthető. 34 Uo. 170. 35 Uo. 23. 36 Bártfai Szabó i.m. 496. Lásd Aus Metternichs nachgelassenen Papieren. Herausgegeben von Richard Metternich-Winneburg. 7. Band. Wien, 1883. 37 Magyar Szózatok, 39. 38 Bártfai Szabó i.m. 487.