Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VELIKY JÁNOS Batthyány Kázmér a Védegylet élén

Támogatta természettudományos ismereteket terjesztő tankönyvek megjelenését, a rohonci gazdasági iskola alapítását és a család rohonci könyvtárának adományozásával a Magyar Tudományos Akadémiát. Bicskei birtokán lehetővé tette Nagy Károly számára csillagvizsgáló létesítését, s bekapcsolódott olyan fontos társaság munkájába, mint a Magyar Természetvizsgálók és Orvosok kongresszusa.

9 Korábban megnyilvánuló életfelfogása és társadalmi eszméi világos egyértelműséggel fordították a reformkori politikai elit tagjaként Batthyány Kázmért új politikai szerepek felé. Am ennek az elitnek a helyzete nem volt egészen egyértelmű, ugyanis döntően nemesi származása ellenére sem tekinthető már hagyományosnak, de még egészen polgárinak sem, újszerűsége különféle szerepkörök formájában nyilvánul meg.

10 Az 1840-es évek elején éppen arról folyik vita, hogy a modern szerepkörök meggyökereztetésében mennyire érdemes előre haladni. Széchenyi a polgári képviseleti rendszer bevezetésében visszafogottabb: mint írja, nem szeretne „pártember" lenni, inkább a másfél évtizeddel korábban, általa megfogalmazott szellemi elit (a „filozófia templárius keresztjét" viselő) szerepkörében maradna meg.

11 Kossuth merészebben nyúl az új eszközökhöz, a politikai sajtóhoz csakúgy, mint a társadalmi alapzathoz.

12 Akifulladó hagyományos (döntően nemesi bázisú) ellenzékiséget modern mozgalommal próbálja megerősíteni, erre utalva írja 1845 márciusában Wesselényinek: saját szerepéről - „Szoczialis mozgalmaink belső lényegébe alkalmasint nincs senki annyira avatott, mint én vagyok"; ugyanitt a mozgalom természetéről és megszületésének okairól - „En meggondolva írtam a Kiábrándulást

13

, nekünk nincs más lehetőség, mint mindent szoczialis úton kezdeni meg."

14 A kortárs Eötvös József pedig kettejük között ingadozva felismeri e két út létezését és különbözőségét; a különbséget úgy magyarázza meg, hogy felhívja a figyelmet a politizáló közönség átalakulására (kiemelve, hogy az a sokaság, amelynek egykor „a Hitel, most a Pesti Hírlap kezébe került, lényegesen megváltozott"), illetve a kossuthi 9 Füzes i. m. 135. 10 Veliky János: Polgárosodás és szabadság. Bp., 1999. 9., 42-43., 45-46., 51-52. 11 Veliky János: „Nekünk a filozófia templárius lovagjainak kell lennünk". In: Szabó István Emlékkönyv (szerk. Rácz István). Debrecen, 1998. 293-301. 12 Szabad György: Kossuth irányadása. Bp., 2002. 73-74. 13 Kossuth „Kiábrándulás" című cikke a Pesti Hírlap 1843. december 7-i számában jelent meg. 14 Bártfai Szabó László (összeállította): Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez, 1808-1860. II. k. Bp, 1943. 494.