Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere
kitűzte", s ráadásul eloszlathatná azokat az aggodalmakat is, melyek szerint „mi a socialisták s feldúlók szövetségüket [sic!]" keresnők. 72 A felettébb ellentmondásos és cseppfolyós kül-, illetve belpolitikai körülmények közepette felvillantott alternatíva önmagában kétségtelenül nem sok realitással rendelkezett. Ráadásul koncepcionálisan is ütközni látszott az alkotmányos önrendelkezését megőrző Magyarországot magába foglaló Habsburg-birodalom helyreállításával. Az ellentmondásosság érzését jelentős mértékben felerősítheti a Batthyány-levélben körvonalazott koncepció két alapelemének elkülönített vizsgálata. A kapcsolódó mozzanatok egységes rendszerben történő elemzése alapján nyilvánvalóvá válik azonban, hogy a két - egymást tartalmilag is kizáró - lehetőség egyidejű megvalósítására Kossuthék elvi szinten sem gondolhattak, és koncepciójukban egyértelműen a London közvetítésével kieszközölt Habsburg-magyar kompromisszum rendelkezett prioritással. A nem kellő körültekintéssel megfogalmazott második (kiegészítő, illetve pótmegoldás indíttatású) változatnak egyrészt - a nagyhatalmak közvetítésével létrejövő békés végkifejlet elmaradása esetén - a vésztartalék egyébként nem sok reménnyel kecsegtető funkcióját szánhatták. Másrészt, az események kedvező alakulását feltételezve akár az esetleg felgyorsuló nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseket kiegészítő katonai demonstráció, a nyomásgyakorlás eszközét is kereshették benne. (Négy évvel később a nyugati hatalmak a Portát valamennyi gyengesége és gyarlósága ellenére méltónak találták arra, hogy külpolitikai érdekeik szolgálatában szövetségesükként felhasználják!) Az életképtelen Törökországot középpontba állító, a nagyhatalmak aktív támogatása nélkül megvalósíthatatlan tervezet azonban semmiképpen nem jelenthette a nemzeti szuverenitás feladásának szándékát. A levél ugyanis félreérthetetlenül hitet tesz Magyarország „természetes nemzeti függetlensége" fenntartása mellett! 73 S az állami önállóság követelményéhez a magyar vezetés - mint azt a későbbiekben pontosan látni fogjuk - még a hamarosan bekövetkező sokkal kedvezőtlenebb, immár kifejezetten reménytelen erőviszonyok közepette is az utolsó pillanatokig ragaszkodott. A végső koiiipromisszinnkísérletek társszereplője A Batthyány-terv összhangban állt az angol külpolitika mozgásával, amikor a Habsburg dinasztia trónfosztásának visszavonásától, és akár az 1849-es alap feladásától sem elzárkózva határozott lépést tett a nagyhatalmak számára is elfogadható és támogatott közös nevező megtalálása irányában. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanakkor az a mozzanat sem, hogy az emlí72 In: Pulszky i. m. 338. 73 In: Pulszky i. m. 338.; vö. Kosáry i. m. 101., 270.
