Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

vélte, Batthyány igazi jelentőségét az ellenzék körében vagyona biztosítja.'

1 Az 1839/40-es országgyűlés végén, a diéta résztvevőiről készült egykorú jellemzés részletesen foglalkozott a felsőtábla tagjaival is. Az összesítés a regalisták közül nyolcvanat sorolt a kormánypárthoz, negyvenet az ellenzékhez, tízet pedig az ingadozók közé. A jellemzés készítője a főrendi ellenzék képviselői közül csak hármat tartott igazán figyelemre méltónak és kitűnőnek: gróf Batthyány Lajost, gróf Széchenyi Istvánt és báró Eötvös Józsefet. A másodvonalhoz sorolták gróf Erdődy Sándort, gróf Esterházy Kázmért, gróf Károlyi Györgyöt, gróf Pálffy Józsefet, gróf Teleki Domonkost és gróf Teleki Lászlót. A többi ellenzéki arisztokratát azonban jelentéktelennek minősítették. A Batthyány Kázmérról adott rövid jellemzés ekkor sem volt túl elismerő: kiemelték, hogy a gróf csak kevéssé tud magyarul, beszédeit mással íratja, ezért gyakran igen erős kifejezéseket használ, előadásmódja ugyanakkor gyenge.

12 Az országgyűlés tagjairól elkészített részletes jellemzés már úgy látta, Batthyány Kázmér képességei nem a legrosszabbak, de nem elég képzett, nézetei, különösen politikai nézetei pedig nem elég világosak. Bár a diétán a mágnás ellenzék tagja volt, nem játszott különösebb szerepet, csupán azt ismételte, amit a felsőtáblán Batthyány Lajos és az alsótáblán Klauzál Gábor elmondtak. A jellemzés azt is megemlítette egyébként, hogy Batthyány Kázmér birtokainak igazgatója Klauzál Gábor testvére, Imre volt. Ugyancsak itt olvashatjuk, hogy a gróf beszédeit Tóth Lőrinc pesti ügyvéd és író készítette, Batthyány beszédei közül a forrás egyébként az 1840. január 11-én, a szólásszabadság ügyében elmondott beszédet említette meg. A jellemzés arra is kitért, hogy a jelentős vagyon örököseként számon tartott Batthyány Kázmér először külföldön, majd egy ideig magyarországi birtokán, Kisbéren élt itáliai metreszével, akit azonban körülbelül egy éve elküldött. Ennek ellenére úgy tűnt, Batthyánynak nincs szándékában megnősülni.

13 Az országgyűlési tanácskozásokról tudósító források szerint Batthyány Kázmér meglehetősen ritkán szólalt fel a felsőtáblán folyó vitákban. A hivatalos főrendi napló megindulása előtti időszakban, vagyis 1839 júniusa és 1840 februárja között Stuller Ferenc kéziratos országgyűlési tudósítása mindössze néhány alkalommal említi Batthyányi, aki egyébként mindannyiszor a rendek álláspontját támogatta, így szavazott a pesti sérelem kapcsán és a 11 MOL Takács-hagy. 8417/h. 5-6. Erre az adatra Pajkossy Gábor hívta fel a figyelmemet. 12 „Kann wenig ungarisch, lässt sich die Reden durch Anderen machen, und sagt auch diese Art manchmal sehr starke Dinge. Sein Vortrag ist sehr sanft." (MOL I SS Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Jelentések a magyar országgyűlések tárgyalásairól. 13. cs. Az 1839/1840.évi országgyűlés résztvevőinek jellemzése, [a továbbiakban MOL Bécsi lev. ir.] 609v. 13 MOL Bécsi lev. ir. 748r.