Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere

nemzeti kompetenciába tartozó belügynek tekintve a katonai együttműkö­désen túl felvetette a közlekedésben, a kereskedésben és esetleg a vámügyek­ben előforduló közös érdekek egyeztetésének lehetőségét, melyek részletek­be menő tisztázására külön kongresszus összehívását javasolta. A magyar politikai elithez és a kormányzati szférához tartozók gondolko­dásában lezajló változásokat, és az abban tetten érhető sajátos átmenetiséget rögzítő memorandum plasztikusan megjeleníti a korabeli állapotok ellentmon­dásait. 41 Egyszerre mutatja az együttműködés történelmi szükségességének, az érintettek egymásrautaltságának felismerését, miközben magában hordoz­za a megbékélést hátráltató régi beidegződéseket is. A figyelemreméltó elő­remutató elemeket is tartalmazó koncepció alapjaiban ugyanis félreérthetet­lenül intranzigens álláspontra helyezkedik, amikor a magyar állam egysége, területi integritása, továbbá a magyar elem szupremáciája fenntartására épít­kezik. Elfogadja ugyanakkor a szomszédos államokat magyarországi testvér nemzetiségeik képviselőjeként a tervezett tárgyalásokon. S bár Magyarország vezető szerepét a körvonalazódó együttműködésben továbbra is meg kívánja őrizni, a konföderáció tagállami belső önállóságának kimondásával a Duna­konföderáció irányába mutató elemet épít be a formálódó konstrukcióba. A progresszív és konzervatív jegyeket elegyítő koncepcióban végighú­zódó prioritás tekintetében Batthyányt azonban nem gyötörték kétségek. Pulszkyhoz intézett június 13-i levelében félreérthetetlenül megfogalmazza, hogy a magyar „kormány nem fog soha a terület dismembratiójába vagy egy fœderativ status felállításába beleegyezni." 42 Iniciatívája ebben a formájában nem is számíthatott a túloldal támogatására. Egyértelmű elhatárolódást je­lentett ugyanakkor a Teleki által Párizsban megfogalmazott demokratikus elképzeléssel szemben is. Aktív, Kossuth mellett meghatározó szerepet vállalt magára a kormány­zóelnök elképzeléseit osztó Batthyány a románság képviselőivel folytatott tárgyalásokon is. Megértéssel fogadta a május 26-án Debrecenbe érkező ha­vasalföldi forradalmár, Nicolae Bálcescu kezdeményezését a konföderációról és a román légió felállításáról egyaránt, továbbra is ragaszkodott azonban a magyar államnyelv és a területi integritás követelményéhez. Ugyanakkor közvetítő, a magyar ígéretek betartásáért kezességet vállaló szerepre kérte fel az erdélyi románság soraiban érzékelhető bizalmatlanság oldása érdekében, hasonló szerepet szánva Szerbiának a délszlávok irányában. A figyelemre­méltó kezdeményezés nem lebecsülendő befolyás lehetőségét kínálta tehát a szomszéd nemzetek számára a hazai nemzetiségi kérdés megoldásában. Azt 41 Vö. Deák i. m. 311.; Kosáry i. m. 185.; Hermann i. m. 280. 42 Batthyány Kázmér-Pulszky Ferencnek. Pest, 1849. június 13. Közli Pulszky i. m. 332-333.

Next

/
Thumbnails
Contents