Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere
a Kossuth által Berlinbe küldött idős evangélikus lelkész, August Gottlieb Wimmer missziójának előkészítésében. Ismeretes, hogy a Hohenzollernek nem nézték jó szemmel a magyar szabadságharc sikereit és már 1849 tavaszán felajánlották a Habsburgoknak 20-30 ezer német katona segítségét, amennyiben Ausztria hozzájárul Poroszország német fejedelemségekkel tervezett katonai szövetségkötéseihez. Felix Schwarzenberg herceg miniszterelnök azonban határozottan elutasította „az önzetlen testvéri támogatás" igénybevételét, válaszával újabb lökést adva a cári intervenció kezdeményezéséhez vezető folyamatnak. A berlini udvar magyarellenes alapállásának megváltoztatására irányuló, amúgy is késői kísérlet teljes kudarccal zárult. Amikor augusztus 8-án Wimmer átadta a porosz királyt megszólító és a Habsburgok 300 éves bűneit felsoroló memorandumot kategorikus elutasításban részesült, majd rövid időn belül sor került végleges kiutasítására is. 19 A magyar keleti-diplomácia meghatározó láncszemeként, annál nagyobb figyelmet fordított Batthyány a Török Birodalom megnyerését szolgáló kezdeményezésekre. A Konstantinápolyba induló magyar követet, gróf Andrássy Gyulát május végén például személyesen készítette fel missziójára, tájékoztatta a várható feladatokról. Javasolta egyben, hogy az egyébként is Bukarestbe induló, s az erdélyi viszonyokat alaposan ismerő angol származású John Paget kísérje el az ifjú diplomatát, aki azonban sértve érezte magát a gondolattól, és önérzetesen visszautasította annak elfogadását. Folyamatosan támogatta az állandó magyar követség felállítására, valamint a fegyvervásárlásra irányuló törökországi próbálkozásokat. Június 18-án például arra utasította Duschek Ferenc pénzügyminisztert, hogy jelentősebb összeget utaltasson ki a május vége óta titkos megbízatással Konstantinápolyban működő Brown ezredes számára angol fegyverek Magyarországra történő behozatala céljából. Szorgalmazta többek között kapcsolatok létesítését az angol követtel, Canning Stratford-dal. Nyomatékosan felhívta a figyelmet továbbá a Porta számára esetleg előnyös gazdasági vonatkozások bemutatására és hangsúlyozására a tárgyalások során. 20 Az állomáshelyére június végén megérkező Andrássy Gyulával rendszeres kapcsolattartást nem sikerült ugyan kialakítania, a fiatal gróf töretlen optimizmusa azonban az ő véleménye alakulását is sokban befolyásolta. A magyar diplomata július 3-i jelentéséből 21 ugyanakkor arról értesülhetett, hogy az oroszoktól szorongatott és a Nyugat által magára hagyott török egyedül nem fog vállalkozni semmire, és csupán egyetlen alternatíva kínálkozik a pas19 Vö. Deák István: Kossuth és a magyarok 1848-49. Bp., 1983. 313. 20 Lásd Waldapfel i. m. 257, 259. 21 Idézi Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben. Bp., 1999. 100.
