Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben

Csepin irányába. A mi katonáink száma mintegy 2 000 volt. Turina kapitány figyelmeztetett bennünket (a péterváradi határőrök parancsnoka), akit 700 legénnyel Tényára küldtek. Éjjel 1 órakor doboltak a »Vergaterung«-ra, és rögtön utána elkezdődött az ágyúk dübörgése és megindult az ütközet." Csepintől nem messze éles harcban a magyarokat visszaszorították a városba.

30 Ez után a sikertelen akció után Batthyány méginkább megerősítette magát Eszéken, ugyanis tisztában volt azzal, hogy a császári seregek hamarosan bekerítik a várost. Elrendelte az egész város körüli védősáncok ásását. A eszékiek mind nagyobb elégedetlensége miatt kihirdette az ostromállapotot, sőt a halálos ítéletet is bevezette.

31 Hogy a ferencesek mennyire jól értesültek voltak, amikor krónikájukat írták, bizonyítja az az adat is, hogy 1848. december 22-én kolostorukban szállásolták el magát Rehákot,

32 a magyar csapatok parancsnokát is hadsegédjével együtt. Mivel Eszék városában egyre nagyobb bizonytalanság és elégedetlenség lett úrrá a lakosság között a mind nagyobb hiány, a letartóztatások miatt és azért is, mivel a város körül mindenütt nagy császári és horvát seregek állomásoztak, Eszék város védelmére „Eszék Központi Védelmi Bizottmányát" alakították meg a magyarok. A Bizottmány tagjai főleg gazdagabb magyarpárti polgárok voltak: Csordasics kereskedő, Gillming bőrgyáros, Szalopek alispán, id. és ifj. Goriup kereskedő, Árvay ügyvéd, Brozan mészáros, Marinovics ügyvéd, Herman pék, Rayman gyógyszerész és mások.

33 Mivel a háború Magyarországon nagyban dúlt ekkor, Eszék körül pedig jelentős erejű Jellacichoz hű katonaság táborozott, Batthyány Kázmér kormánybiztos 1848. december 18-án rendeletet adott ki Eszék városának, melyet december 21-én hirdettek ki: mivel Eszék városában hadi állapotok uralkodnak, a város igazgatása biztosításához kéri a statárium bevezetését. Ezért korlátozták „Eszék Központi Védelmi Bizottmányának" hatáskörét és ő maga mint elnök vette át a teljhatalmat. Ugyanakkor a magyar császári-királyi sorkatonaságnak, éspedig a Wasa és Sándor ezredeknek a tüzérség egy részével december 26-án és 27-én hűségesküt kellett tennie a haza szolgálatára. A katonák egy része viszont megtagadta a hűségeskü letételét, ezért őrség kísérete mellett a főtérről a vár tömlöcébe kísérték őket.

34 Batthyány igyekezett megnyerni a katolikus egyházat is. A papság nagyobb része erre nem volt hajlandó. De a mind nagyobb nyomás és fenyege30 R. Horvát i.m. 17. 31 Nikola Kosanovic: Osijek revolucionarnihgodina 1848/9. Osijek, 1977. Zbornikmuzeja Slavonije XVI. 157. 32 Lásd 27. jegyzet 33 J. Bösendorfer: Crtice i.m. 404. 34 Stjepan Srsan: Osjecki Ijetopisi i.m. 170.