Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben
látogatott el Eszékre, hanem elkerülte a várost és ezzel az eszéki helyzettel kapcsolatban tehetetlenségéről tett tanúbizonyságot. Eszéken igencsak aktívan tevékenykedett a magyarpárti Szalopek Lajos alispán Pozsonyi József városi tanácstaggal együtt. Ok olyan messzire mentek el, hogy Pozsonyi József városi tanácstag június 29-én, Péter napján a célból, hogy Eszéken a néppártiakat elrettentse, a magyar pozíciót pedig megszilárdítsa, kidoboltatta a város utcáin, hogy a király felmentette Jellacicot a báni tisztségből. 9 Hogy a helyzet Eszéken mégse maradjon ellenőrzés nélkül, Jellacic bán megbízottja, Josip Bunjik azzal fenyegetőzött, hogy rendet és békét teremt Eszéken, akár katonai erő bevetése árán is. Erre a magyar unionisták Pestről 1000 nemzetőrt kértek, hogy megakadályozzák a horvát határőrvidéki katonaság bevonulását Eszékre. De az új magyar kormány, hogy az udvarral - amelynek az eszéki várban erős katonai egységei voltak, Jovic tábornokkal az élén - az összetűzést elkerülje, ekkor nem küldte le csapatait Eszékre. 10 Az eszéki városi elöljáróság 1848 júliusa óta magyar ellenőrzés alatt állt, így augusztus 19-én fölolvasták az új magyar kormány belügyminisztériumának levelét, amelyben azt követelte, hogy az eszéki elöljáróság iratait magyar és népi (horvát) nyelven írják. Másrészt viszont számos támogató levél érkezett Horvátországból az eszéki néppártiak címére, amelyeket a városi magisztrátus 1848. szeptember 9-ei ülésén olvastak fel. Bennük az áll, hogy „Hrabovszky báró áruló és lázadó és rögtönítélő bíróság elé kell állítani", valamint Jellacic bán támogatását hangoztatják. 11 A horvát népi szellem jelenlétéről tanúskodik a városi elöljáróság szeptember 9-i jegyzőkönyve is: „A Belsőváros plébánosa Ivan Jozepac úr, mivel ezen Eszék városa Szlavónia élére tartozik, ennek okából kéri az elöljáróságot és a város választott polgárait, hogy nyilvánosan gyülekezzenek össze, a Horvát, Szlavón és Dalmát királyság, melyhez ez a város is tartozik és leend, elsőbbségét megvédje és a nagyméltóságú bán védelmére keljen és magát helyezze." 12 Mikor Jellacic végre a fenyegetésekről áttért a tettekre, és 1848. szeptember 3-án Verőcén közgyűlést tartott, megsemmisítette a magyar törvényeket, és megtiltotta az új magyar kormánnyal való levelezést, leváltotta az előző magyarpárti megyei vezetést, és horvát igazgatást nevezett ki. Ekkor az eszéki magyarpártiakat fogta el a félelem, de mindannyian bíztak az eszéki várban és annak legénységében, amely „császári szerzemény"-nek számított, 9 R. Horvát: Politicka povijest Hrvatske. Zagreb, 1936, 5. 10 Slavko Gavrilovic: Viroviticka iapanija i revolucija 1848-49. 19. 11 DAOS, Gradsko poglavarstvo Osijek, Prothocolla politica, 1848. 2146. sz. 542. 12 Uo. 2178. sz. 551.