Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
3. IPARI KISÜZEMEK, VENDÉGLÁTÁS / Borsy Judit
körül például a különböző munkásegyesületek és munkás szakszervezeti csoportok a Gyár u. 7. sz. alatti (ma Várady Antal u. 7/2.) munkásszékházon kívül 20-25 kocsmában rendelkeztek bérlettel, ahová rendszeresen jártak is. Természetesen voltak a katonaság által előszeretettel látogatott kocsmák is.168 A kocsmák (korlátlan kimérések) számát a pénzügyigazgatóság 1902-ben 175-ről 160-ra szállította le.169 A vendéglátás első vonalába a cukrászdákat, a kávéházakat és a szállodákat, éttermeket sorolhatjuk, amelyek főként a Széchenyi térre, Király utcába, Kossuth térre, Hal térre, az Irgalmasok és a Bajcsy-Zsilinszky (akkori Siklósi) utca kereszteződésére csoportosultak.170 A 19. század közepén még csak egyetlen cukrász, Hawelegné működött Pécsett, az sem tekinthető a mai értelemben vett cukrászdának. A 19. század utolsó évtizedeiben már több cukrászda üzemelt a városban. Közülük a leghíresebb Caflisch Kristóf és családjáé és Oroszy Sándor udvari cukrászé volt. A polgárság társas életének és szórakozásának egyik legjellemzőbb színterei ebben a korszakban a kávéházak voltak. Színvonalas vendéglőket kisebb településeken is lehetett találni, de kávéházakat csak a városokban. A városi polgárok itt egy kávé, vagy ital mellett kötetlenül beszélgethettek, olvasgathattak, politizálhattak, eltölthették az idejüket. Az első olyan kávéház, ahová a nők is beülhettek a Széchenyi téri Nádor kávéház volt, amelyet 1846-tól Hohe György vendéglős üzemeltetett. Az 1880-as évek végéig, a modern pécsi kávéházak (Központi, Hungária) megjelenéséig a nők ennek ellenére csak elvétve fordultak meg kávéházban. A régi kávéházakat a férfiak kávézása, tekézése, pipázása, kártyázása és a cigányzene jellemezte. A modern kávéházaknak éppen az volt az egyik ismérvük, hogy a fényesen berendezett termekben zenekar játszott, ahová a nők is eljárhatttak szórakozni, táncolni.171 Kiss Lajos 1877-ben megnyíló Kávéforrása (Ferenciek u. 8.) még vendéglő és kávézó is volt egyben. 1870 körül nyílt meg a Széchenyi téri 9. sz. alatti Czindery- házban a Ribay (Nemzeti) kávéház. Az első igazán elegáns kávéházat 1868-ban alapította Bedő Károly a Rákóczi és Bajcsy-Zsilinszky u. sarkán, és 16 évig működtette. A régi Bedő kávéház később az Európa, 1897-től a Pannónia, 1908-tól az Erzsébet nevet kapta (57. dók.). Ma már csak a díszes vaskerítés emlékeztet a kávéház kerthelyiségére. Az új Bedő, utóbb Hungária kávéház a Konzum áruház helyén működött (56. dók.). A Lóránt palotában (Széchenyi tér 3.) 1888-tól üzemelt a Központi kávéház (Kis Vigadó) 1904-től Balaton, majd Belvárosi Kávéház néven. (A Perczel u. 2. sz. alatt pedig 1913-tól Munkás kaszinó volt.) Sugár Miksa Otthon kávéházát, a későbbi Corsot és az épület hátsó felében található Vigadót 1896-ban adták át Király u. 14. sz. alatt (a mai Színház téren). A Pécsi Takarékpénztár Széchenyi téri 9-10. sz. alatti palotája a Royal kávéháznak adott otthont. Volt kávéháza még a Magyar 168 SZITA, 1977. 164-176. 169 BMLIV. 1406. d. B-27540-1902. 170 ERDŐSI, 1968. 28-29., 38-39. 171 SZIRTES, 1996. 80-82. — 75 —
