Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
8. LEÁNYNEVELÉS ÉS NŐI SZEREPEK I Borsy Judit
zetjük, mint amazoknak. A korai bálozás, éjjelezés kimeriti gyenge szervezetöket, megrontja idegeiket. Hagyjuk csak őket minél tovább a tündérmesékkel telt gyermekszoba levegőjében, addig boldog míg gyermek s játékainak örülni tud. - Tisztaság, rend, Ízlés úgy a ruházatban mint minden munkában jellemzi a nőt. A szegénység a tisztátalanságot, rendetlenséget nem menti, az olcsó tiszta ruha éke a leánykának, a drága de rendetlen, pecsétes ruha gazdájának rendetlen, hanyag természetét jellemzi. Követeljünk a leánykától rendet, csint játékaiban, könyveiben s feladataiban, kézi munkája elkészitésénél, meg fogja szokni, átviszi rendszeretetét később otthonába is. A rossz szokás az ember énjévé válik; ki elhanyagolta könyveit, munkáit, elfogja hanyagolni lakását, családját s önmagát is. A nevelés mindig józan természetes elvekből induljon ki, őrizkedjünk a tudományok száraz előadásától, mert akkor tudákos, pedáns, nem pedig tudományosan művelt józan gondolkodású, szükséges ismeretekkel biró nőket fogunk nevelni. Az orvos, az ügyvéd, a kézműves mind saját szakmájának megfelelő kiképzést nyer, szükséges tehát, hogy a nőnek is mind gyakorlati, mind elméleti ismereteit úgy fejleszszük, melyszerint női hivatásának megtudjon felelni. Nevelés s oktatásunk közben ne a salonra gondoljunk, hanem hogy mellette gyermekszoba s konyha is van; lebegjen előttünk a legegyszerűbb családi ház, ahol a salont csak hirből ismerik, ahol a nő nem a cselédek munkájára hanem saját erejére, tudására van utalva. Az életnek nevelünk, tehát nem ringathatjuk magunkat illúziókban, ne a 2000-3000 koronás évi jövedelem beosztását hanem 1000-1200 korona szerény összegnek okszerű felhasználását tanulja meg. A nőnevelésnél a tudomány minden szakából azt választjuk ki, mi alkalmas arra, hogy mint szellemi tulajdon gondolataival egybe olvadjon; az általános műveltség soha nem pótolhatja a hivatásbeli ismeretek hiányát. Mit használ a nőnek ha tudja, hogy az egyiptomiak az ökröt imádták, ha nem tud annak húsából Ízletes pecsenyét készíteni. Tudja milyen ködfoltjai vannak a napnak, de ruhájából a zsirfoltokat nem tudja eltávolítani. Ismeri a franczia s angol regény írókat, de lázban égő beteg gyermekének pillanatnyi enyhülést sem tud szerezni. Megtanulta melyik szénbányában mennyi szenet aknáznak ki évente, de a széntüzelés kezelése ismeretlen előtte. A gyermeknek első természetes nevelője az édes anya, legyen ő később is különösen leányának ne csak nevelője, hanem barátnője, tanácsadója. Ismertesse meg vele az élet küzdelmeit, viszontagságait, hogy ha egyszer élete hajóját veszély fenyegeti, ne riadjon vissza s legyen ereje, bátorsága a bajokkal megküzdeni. Az iskola egymaga nem elégséges a családnak, különösen az édes anyának gondos ápoló kezeire van szükség, hogy leányainkat a társadalom hasznos tagjaivá képezhessük, női hivatásának eszményi magaslatára emelhessük. Ne a férfiak közönyében keressük a hibát, ne azokat vádoljuk érdekhajhászás- sal, a leányok modern ferde nevelésében kell az okokat keresnünk. Vagyont keres, mert tudja, hogy jövendő élettársának igényeit szerény jövedelmével nem tudja fedezni; a mai nevelésrendszer lemondásra, türelemre s a sorsában való megnyugvásra nem tanít; elérhetetlen vágyakat ébreszt, illúziókban ringat, de boldogságot, nyugalmat nem ad. 330