Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
8. LEÁNYNEVELÉS ÉS NŐI SZEREPEK I Borsy Judit
200 női és 50 férfi taggal Feminista Egyesület alakult Budapesten.452 Az egyesület létszáma évről évre folyamatosan nőtt, 1906-ban 342, 1907-ben 507 tagja volt.453 454 455 A Pécsi Feministák Egyesülete 1918 elején csak pár hónapig működött a Fürdő u. 1. sz. alatt. Elnöke dr. Grün Sándorné volt.464 A Feministák Egyesülete 1906-ban az alábbi pályákat ajánlotta a nőknek (megjegyzésekkel): orvos (vidéken), gyógyszerész (csak tőkével), tanár (elhivatottaknak, tehetségeseknek), tanítónő, nevelőnő, óvónő, gyermekgondozónő, betegápoló, postai alkalmazott, állami- és magántisztviselő, gép- és gyorsíró (idegen nyelv ismerete, általános műveltség), iparművészet, fényképészet, szabóság, divatcikkek, kalapdíszítés, háztartási munkák, virág- és tájkertészet, parkdíszítés, virágkötés, gyümölcstermelés és konzerválás.456 A dualizmus első évtizedeiben a leányok számára szinte csak tanítónői pálya volt elérhető. 1880-ban 3600 tanítónőt írtak össze, a 20. század első évtizedében pedig már a nők monopolizálták ezt az élethivatást. A tanítónői pálya tehát társadalmilag elfogadottá vált (129. dók.).456 A tanítói pálya elnőiesedése az első világháború idején kezdődött, amikor a férfiak nagy része katonaként szolgált.467 A tanítónők társadalmi súlyát az egyesületük is jelképezte. 1884-ben a Mária Dorothea egyesület az ország 3 744 tanítónőjének - köztük mintegy ezer apáca - az egynegyedét tömörítették. Pécsett önálló egyesületük alakult, a Pécsvidéki Tanítónők Egyesülete (131 dók.).468 A posta azon területek közé tartozott, ahol szívesen alkalmaztak nőket. Wallach Joan Scott szerint a nők azért alkalmasak hivatali, postai munkára, mert nagy az alkalmazkodóképességük, képesek alávetni magukat a férfiak akaratának, és nem akarnak „főnök”-ök lenni.469 (Nem éppen emancipációs érvek.) 1876-ban Magyarországon 171 távirdai alkalmazott volt nő - többnyire távirdai hivatalnokok rokonai. Az 1890-es években Baross Gábor minisztersége alatt számos nőt alkalmaztak a postáknál és távirdáknál (132, 133, 134. dók.).460 Az ún. fehérgalléros (tisztviselői, irodai) női munka az 1910-es évektől vontatottan terjedt el Magyarországon. Ennek fő oka, hogy a nők nem végezhettek jogi tanulmányokat, amely a közhivatal vállalás előfeltétele volt. E nélkül a közhivatalokban a nők a fogalmazói szak alatti négy középiskolai osztályhoz kötött kezelői vagy napidíjas állásokban (titkárnők, gépírónők stb.) helyezkedhettek el (1896), polgári iskolai tanítónő (1898). A Nőtisztviseló'k Országos Egyesületének tagja, majd a feminista mozgalom egyik vezetője. 452 SCHULLER, 2007. 68-69. 453 KÉRI, 2008. 87-90. 454 MÁRFI, 1989. 149. 455 KÉRI, 2008. 139-140. 456 GYÁNI, 2009.; KÉRI, 2008. 136-137. 457 KÉRI, 2008. 94. 458 KÉRI, 2008. 82-83., 86. 459 KÉRI, 2008. 127. 460 KÉRI, 2008. 136-137. 325
