Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
6. HOZOMÁNY, ÖLTÖZKÖDÉS, DIVAT / Nagy-Borsy Noémi
halna meg, hitbért kötöttek ki. A harmadik típus a legközelebb a nagypolgári patriarchalizmushoz állt. A feleség vagyonáról a férj tulajdonképpen minden megkötés nélkül rendelkezhetett. Ennek fejében azonban nagyobb összegű hitbérre és a válás kimondásáig havi nó'tartás kifizetésére volt kötelezve. Ez a három főtípus természetesen számos variációt alkothatott.368 Sopronban a jegyespárok 5-10%-a köthetett házassági szerződést, főleg kereskedők, néhány gyáros, ügyvéd, tisztviselő, iparos és gazdapolgár, Budapesten kb. 8 %-a.358 359 A nő kiházasítási javainak két részét képezte a hozomány és a kelengye. A hozomány értékét a társadalmi hovatartozás és vagyoni helyzet határozta meg, általában készpénzben adták, házasság alatt a nő különvagyonának számított, annak megszűntével pedig a nő visszakövetelhette. így fordulhatott elő az az eset, hogy az elhunyt feleség szülei visszavették a hozomány részét vagy egészét. Ez történt Oroszy Sándor udvari cukrásszal is, akinek vissza kellett váltania azokat az ingóságokat, amelyeket felesége hozott a házasságba, ahelyett, hogy azt rögtön a három gyereke örökölte volna.360 361 A feleség hozománya gyakran a férj vállalkozását segítette. Labrentz Gusztáv felesége hozományából rendezte be szállodáját (58. dók.). Schapringer Mór üzleti vagyonát feleségének 20000 frtos hozománya növelte (87. dók.). Ezeket az ösz- szegeket számontartották, néha zálogjogként bejegyezték, mint például Hamerli Izabella házvételre felhasznált hozományát (90. dók.). Goldstein Izidor zongoraüzletét felesége hozománya fejében leányai örökölték (46. dók.). A kelengye is meg maradt a nő birtokában és tulajdonában, de mivel ez kifejezetten ingóságokból állt, vagy közös, vagy egyéni használatra rendelték. Az értékesebb ingóságok azok voltak, melyek később közös használatba mentek át, mint a bútorok, étkészletek, ágynemű. Nagy Gadó József leánya, Drotter Boldizsárné szül. Nagy Gadó Anna 33 évesen, 1897. máj. 1-én hunyt el. A leltárba vett ágy- és asztalneműk a következők voltak: 10 lepedő, 7 paplanhuzat, 2 dunyha huzat, 6 vánkos huzat, 24, ill. 11 törülköző, 5 fehér abrosz, 8 színes abrosz, 47 szalvéta, 9 kenyérkendő, 4 színes és 1 fehér-kék kávés garnitúra (azaz 1 abrosz 6 szalvétával), 12 portörlő.381 A gazdagabb leányok több szobányi bútort is vittek magukkal, de a kevésbé módosak is vittek legalább ágyat, pár szekrényt. Matros János és Hamerli Izabella pécsi lakosok házassági szerződésében bemutatott kelengyéből is kitűnik, hogy az asztalnemű és ágynemű mellett mennyi bútort vitt magával egy polgári asszony. Az ő esetében például teljes hálószoba, konyha, és cselédszoba bútor, valamint egy márványtáblájú mosdó szekrény is került a kelengyébe. Az étkészleteknél és egyéb használati tárgyaknál pedig a legapróbb kiskanálig min358 GÜNTHER, 2000. 278. 359 GÜNTHER, 2000. 279. 360 Oroszy Sándor udvari cukrász felesége Árvay Mária (1873 k. Cegléd, 11898. ápr. 4. Pécs) halála után 500 frtot fizetett, hogy a felesége szülei által Szegedre szállított ingóságokat visszakapja. Kiskorú gyermekei (4, 2 éves és 9 hónapos) érdekében tette, akik nagykorúságukig (24 év) nem kapták volna meg anyai örökségüket és „ezen ingók idővel értékükben mind jobban veszítenék, s mire gyermekei nagykorúságukat elérnék, azok értéke lényegesen leszállana, részben azok el is használódnának”. BML IV. 1409. b. 2101/1921. 361 BML IV. 1409. b. 1936/1922. 250
