Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

1. BEVEZETÉS / Nagy Imre Gábor

(1785), az irgalmas rendi “Gránátalma” (1795), „Magyar Korona” (1864), „Szűz Mária” (1887), „Remény” (1895), „Őrangyal” (1901), „Szent György” (1908) patika.

Pécs továbbra is jelentős egyházi központ maradt, az ország egyik leggazdagabb római katolikus egyházmegyéjének a székhelye. A törvényhatósági jogú városok egy része egyáltalán nem rendelkezett egyházközponti szerepkörrel. A Pécsi egyházmegye Baranya, Tolna, Somogy megye mellett Verőce megye egy részére is kiterjedt. A magasabb szervezeti egysége az Esztergomi Főegyházmegye (esztergomi érsekség) három püspökségre oszlott: a szombathelyire, veszprémire és a pécsire. A református, evangélikus és izraelita egyház központjai nem Pécsett voltak.33

FORRÁSOK KÖZLÉSÉNEK MÓDJA

Jelen kötet elsősorban Pécs város árvaszékének dualizmuskori forrásaira épül: hagyatéki leltárak, végrendeletek, házhecsük, kérelmek stb. Pécs város árvaszéke 1872. máj. 7-én kezdte meg működését. A törvényhatóságokról szóló 1870: XLII. és a községekről szóló 1871: XVIII. te. mondta ki, hogy az első fokú gyámhatóságot teljes jogkörrel a törvényhatóságok, illetve rendezett tanácsú városok állandó árvaszékük által gyakorolják A gyámügyeket előzőleg a bíróságok intézték. Az árvaszék csak közigazgatási hatáskörrel rendelkezett, bíróival nem. A városi árvaszék az illetékességéhez tartozó ügyekben saját felelősséggel, önállóan működött, nem volt a városi tanácsnak alárendelve. Felsőbb és más hatóságokkal, a törvényhatósággal és a bíróságokkal közvetlenül érintkezett. A törvényhatóság árvaszékének elsőfokú határozatai ellen 1878-tól másodfokon a közigázgatási bizottsághoz (a gyámügyi fellebbviteli küldöttséghez), végső fokon a belügyminiszterhez lehetett fellebbezni. Az árvaszék hatásköre kiterjedt a kiskorúakra, azaz gyámoltakra, valamint a testi és szellemi fogyatékos nagykorúakra, azaz gondnokoltakra, továbbá mindazon ügyekre, amelyeket a gyámságról és gondnoksági ügyek intézéséről szóló 1877: XX. te. a gyámságra, gondnokságra, törvényesíté- sekre, az örökbefogadásokra és örökösödési eljárásra előírt.

Pécs város árvaszéke anyagiak hiányában lassan épült ki, kellő létszámmal csak az 1900-as évektől rendelkezett. Az 1872. évi szervezési szabályrendelet szerint az árvaszék az elnökből, két ülnökből, a tiszti ügyészből, egy közigazgatási jegyzőből, az árvaszéki szakközegekből: főszámvevőből, gyámpénztárnok- ból, közgyámból, két írnokból (egyik az iktató és irattárnok) és megfelelő segéd- személyzetből állt. Az árvaszék előadói az árvaszéki ülnökök voltak. A két előadó ülnök egyike az A-tói K-ig, a másik az L-től Z betűig kezdődő nevű ügyfelek ügyét intézte el.

Az árvák feletti közvetlen felügyeletet a közgyám gyakorolta, aki senkinek sem volt a gyámja, hanem felügyelő és ellenőrző személy volt. A jogi teendőket a szavazattal nem bíró árvaszéki ügyész, a pénztári teendőket a gyámpénztárnok végezte. A segédszemélyzet - kiadó, írnok, hivatalszolgák stb. - a városi közigazgatás köréből került ki, akik az árvaszéki munkát is elvégezték. Az árvaszéknek 1878-tól 1923-ig volt még két kültagja, laikus ülnöke is, akiket a város közgyű33 KAJTÁR, 1996. 24.

23