Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

5. LAKÓKÖRÜLMÉNYEK, LAKÁSKULTÚRA / Pilkhoffer Mónika

majd a hivatalba visszatérve onnan ismét magához vegye.319 Az úriszoba néhol a könyvtár szerepét is betöltötte, vendégség esetén pedig ide vonultak vissza a férfiak dohányozni, kártyázni. Leltáraink közül csak Trixler Rudolf lakásában volt férfiszoba, melynek elmaradhatatlan berendezési tárgyait a díványból és szé­kekből álló garnitúra és három asztal alkotta. Az értelmiség bizonyos rétegei ese­tében, ahol a lakhely és a munkahely az általános tendenciával ellentétben nem vált el egymástól, a lakás fontos részét képezte a dolgozószoba. Bahula József orvos lakásában jól felszerelt rendelőt, Stein Henrik ügyvéd lakásában irodát találhatunk (86. dók.). Bár a források nem mindig említenek előszobát, a természetes világítás és szel­lőzés nélküli, sokajtós, csak átjárás céljára szolgáló helyiség gyakran csak a bér­ház tervezési hibáinak elleplezésére szolgált. A nagypolgári lakásokhoz ugyan­akkor két előszoba is tartozhatott. Az előszobák leggyakoribb bútorai a ruhafogas és valamilyen ülő alkalmatosság voltak. Bár Stein ügyvéd leltárjában nem talá­lunk előszobát (ennek a funkciónak valószínűleg a folyosó felelt meg), az első utcai szoba berendezése alapján az ügyvédi iroda előszobája lehetett, és az ügyfelek kényelmes várakozását szolgálta. A konyha a polgári lakások legegyszerűbben és legigénytelenebbül berendezett helyisége volt, mely azzal magyarázható, hogy ez főleg a cselédek élettere volt. A konyhák modernizálását az olcsó munkaerő sem segítette elő. A korabeli háztartásba engednek bepillantást az olyan tárgyak, mint a vörösrézből vagy vaspléhből készült „hüttők”, a mángorló vagy a „bádog fazék mosógép”(83. dók.). A források Cséby Rozina, Stein Henrik és Reeh Hermina leltárában (100. dók.) említenek külön cselédszobát. Ezen kívül Trixlerék otthonában — más funkciók­kal kiegészülve - kerti szoba néven szerepel. Bár olcsósága miatt már a középosz­tály körében is általános volt a cselédtartás, „a dualizmus első évtizedeiben külön cselédszobát főleg a nagypolgári rétegek igényeihez mért 4-8 szobás lakásokba terveztek. [...] Ugyanakkor a szerényebb, kifejezetten középosztályi új lakások zömében ekkor még hiába keresnénk a cselédszoba helyét. Századunk elejétől kezdődően azután egyre általánosabbá vált a cselédszoba betervezése a három­szobás és nagyobb lakásokba.”320 A cselédszoba berendezése a legolcsóbb, legegy­szerűbb bútorokból állt: az ágy(ak)on kívül asztal, szék és szekrény, esetleg mos­dótál képezte részét. Hamerli Izabella házassági szerződésében a cselédbútort is felsorolták (90. dók.) Bár a cselédek életkörülményei — a fővárosihoz hasonlóan - valószínűleg sokat javultak a századfordulóra, a cselédek egy része továbbra is a konyhában, kinyitható vaságyon, vagy nappal asztallá alakítható ágyon aludt, mint Bahula doktor vagy Bedőcs Teréz lakásában. 1900-ban Pécsett a törvényhatósági jogú városok átlagával megegyezően a lakásoknak mindössze 1,7%-ában volt fürdőszoba. Ez a rendkívül alacsony ér­ték több tényezőnek tudható be. Fürdőszobát általában azokban a lakásokban rendeztek be, ahol volt vízvezeték. Nem volt tanácsos vizes helyiséget fafödémes házban kialakítani, ahhoz nagyobb költségeket igénylő, a párát, vizet tűrő födém­319 GYÁNI, 1998. 149. 320 GYÁNI, 1983. 179. 181

Next

/
Thumbnails
Contents