Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
1. BEVEZETÉS / Nagy Imre Gábor
1910 között 73,4%-ról 83,6 %-ra növekedett. Ez a növekedés a századfordulóig lassú ütemben történt, majd a századfordulótól vált csak gyorsabbá (3. táblázat). 3. táblázat Pécs lakosságának anyanyelvi megoszlása 1880-1910 között.9 Száma (fő) %-os megoszlása 1880 1890 1900 1910 1880 1890 1900 1910 Magyar 21057 25268 33959 41628 73,36 74,17 77,21 83,55 Német 5276 6508 7717 6356 18,38 19,10 17,55 12,76 Horvát 359 397 769 125 1,25 1,17 1,75 1,38 Szerb 37 113 162 0,11 0,26 0,25 Szlovák 444 316 215 30 1,55 0,93 0,49 0,33 Román 247 5 0,010,10 0,06 Ruszin 2 2 30,01 0,01 0,01 0,01 Szlovén 2770,97Egyéb *1285 1539 1159 828 4,47 4,52 2,63 1,66 Összesen 28702 34067 43982 49822 100,0 100,0 100,0 100,0 * Ebből 1274 külföldi A foglalkozási megoszlás elsősorban a hivatalos népszámlálások alapján vizsgálható, még akkor is, ha a foglalkozási statisztikák csak korlátozottan állíthatók össze folyamatos idősorokba. Inkább csak a fejlődési irányok kitapintására alkalmasak, mert a foglalkozási kategóriák gyakran változtak, az egyes foglalkozási ágak gazdasági ágakba történő besorolása is eltért egymástól. Az is változott, hogy mikor kit soroltak be az aktív, kereső lakosság közé. Pécs társadalmában egyaránt jelen volt a hagyományosnak és modernnek mondható réteg. A csökkenő létszámú hagyományos társadalmat elsősorban a mezőgazdaságból (korabeli kifejezéssel őstermelésből) élők és „személyes szolgálatokat teljesítők”, főként házi cselédek képviselték. 1848 után Pécs egyre kevésbé volt agrárvárosnak tekinthető, a mezőgazdaságból élők aránya egyre zsugorodott. A dualizmus kezdetén Pécs olyan iparosodó város volt, ahol az ipar és bányászat mellett jelentős tömegek találhatók az agrárágazatban, a forgalmazás terén és az értelmiségi pályákon. 1869-ben a keresők 31,4%-a (3625 fő) az ipar, 8,9%-a (1025 fő) a bányászat, 7,6%-a (730 fő) a kereskedelem és szállítás, 17%-a (1962 fő) az őstermelés - a tágabb értelemben vett mezőgazdaság, 25,1 %-a (2902 fő) a „személyes szolgálat” - cseléd, napszámos stb., 5,1 % (590 fő) a tisztviselő-értelmiségi és 6,2 %-a az egyéb (714 fő) foglalkozási ágazatban dolgozott.10 1869-ben a ke9 Az 1850., 1880., 1890. és 1900. évi adatok a polgári lakosságra, az 1910. éviek az összlakosságra vonatkoznak, az utóbbiban az itt állomásozó katonaság is benne van. KATUS, 1995. 52-53., 80-84. 10 KAPOSI, 2006. 22-23. 16
