Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
4. SZŐLŐ- ÉS PRÉSHÁZAK, A PÉCSI TÜKE / Nagy-Borsy Blanka
gyoni és iskolai helyzetet nem figyelő társadalmi csoportba tartozás előfeltétele a legalább három generációra visszamenően igazolható városi polgári lét, amelyez kötelező jelleggel tartozik a család tulajdonában lévő szőlő is.267 Arató Jenő az 1910-es évekre történő visszaemlékezésében viszont a pécsi tűké ismérvének nem a szőlőt tartotta — meg sem említette — hanem a pécsi származást: „A városban, az itt született, itt nevelkedett polgárok, az ún. »tükék«” dominálnak, kik közül a lateinerek, s a vagyonos és intelligens kereskedők, iparosok, vállalkozók a Nemzeti Kaszinóban, a kispolgári elemek pedig a Katholikus Körben, Polgári Kaszinóban, Budai Külvárosi Katholikus Körben és a Szigeti Külvárosi Társaskörben találkoznak. Ők tartják kezükben a várost és közülük kerülnek ki a város vezetői is, így Erreth János koalíciós főispán, egy zömök, nyak nélküli, emiatt szinte púposnak ható pápaszemes agglegény, különben ügyvéd és a gazdag Erreth tímár család sarjadéka. Aztán a koalíció bukásával dr. Visy László, a Munkapárt főispánja, elegáns, fehér kecskeszakállas öregúr, szintén ügyvéd, az Ügyvédi Kamara elnöke és tekintélyes városi polgár. Nendtvich Andor polgármester, a nagy tiszteletnek örvendő Nendtvich gyógyszerész család sarjadéka, kitűnő hivatalnok, különben száraz és unalmas ember, aki a konzervatív nyárspolgár óvatosságával, krajcároskodásával, fantázia nélküliségével, kicsinyességével vezeti a város ügyeit. Tróber Aladár főjegyző, egy nagy bajszú, kövérkés bácsi, nagy lump az Úr színe előtt. Oberhammer Antal rendőrfőkapitány, egy disztingvált megjelenésű, tartózkodó modorú úr. Csupa pécsi »tüke«, idegennek nincs keresni valója a »torony alatt«.268 A „pécsi tüke” fogalma az 1900-as évekre már bizonyosan ismert volt. Visy László főispán Horváth Antal ügyvédet mint„pécsi tüké”-t búcsúztatta a közgyűlésen (66. dók.). A pécsi tüke fogalma mára egyértelműen polgárjogot nyert, bár a szót többféleképpen értelmezik. Mivel a szó szőlőtőkét jelent, a pécsiek közül is a szőlőbirtokosokra, szőlőt gondozókra használták a kifejezést, akiknek már őseik is szőlőt termeltek.269 Mások szerint a tükék pécsi születésűek, legalább három nemzedék óta pécsiek.257 258 259 260 „A tüke szó jelentése mára átalakult: ma az lehet TÜKE, aki pécsi kötődéssel rendelkezik és önszántából dolgozik a város érdekében”,261 de a szó eredete és jelentése is kis körben ismert csak, ezért akár minden pécsit illethetnek tüke névvel. Úgy tűnik, a városlakók is büszkék az elnevezésre, hiszen a szó használata terjedőben van. Pécsett van pl. Tüke utca, Tüke Borház, Tüke Sportegyesület, Tüke Bt., Tüke Kft., Tüke-kút (1988, Fürtös György alkotása), Tüke Alapítány (1997), amely 2004-től kiadja a Tüke-díjat. 257 MAJDÁN-PÁLFI, 2008. 258 MÁRFI, 2008. 67. 259 http://www.pecsrol.gportal.hu/gindex.php?pg=17458986 260 http://www.pecsinapilap.hu/?id=684 261 http://www.amilapunk.hu/eozin/jartamban/pecsituke/Opecsituke.html 150
