Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
4. SZŐLŐ- ÉS PRÉSHÁZAK, A PÉCSI TÜKE / Nagy-Borsy Blanka
egykori Zala megyei Kővágóőrsön,247 Keszthelyen, Nógrád megyében,248 illetve a mai Horvátország területén fekvő Velika Plisanicán.249 250 A szó 1293-ben ’fatörzset’ jelentett, 1510-ben ’kivágott fa törzse’, ’tuskó’ értelemben használták, az 1517-es évben ’szőlőtőke’ értelemben fordult elő.260 1577/80- ban ’növények föld alatti részét’ illetve ’tövet’ is jelentett.251 252 253 Ma a kukorica tus- kóját nevezik tőkének a Bács-Kiskun megyei Úszódon.262 Érdekes két mondás a tűkéről, melyeket a Baranyai Alsómocsoládi tájszótár közöl: „úgy meccöttük, hogy a tűkének négy vesszője legyön”, és „Ha erősebb vót a tűké, akkor egy-egy vesszőt három szömre meccöttem.”263 Az 1785-ös évben a ’faragatlan, durva ember’-t is illetik tőke szóval. Ezeken kívül előfordult még ’méhkas’, ’kapitalista’, ’kamatozó pénzösszeg’, ’állatcsoport’, ’tömeg’, ’szótő’ jelentésben. A tűké tájszó jelentése ’tőke’, ’tuskó’, ’együgyű ember’, illetve bizalmas stílusban megnevezett pécsi őslakó.254 255 A tüke szó pécsi őslakó értelemben vett használatának eredete nem eléggé ismert, főként a szőlőtermesztéssel foglalkozó történészeknél találhatók rá magyarázatok. Kovács András szerint: „Amikor a filoxéra elpusztította a pécsi szőlőket, tönkre ment a hires pécsi kisipar is, hiszen a »Pécsi Tüke« vagyonának legnagyobb részét a szőlőjébe fektette. A polgárság a kiváló földrajzi, éghajlati viszonyok miatt tavasztól őszig, a rossz idő beálltával pedig szőlejében a paraszti munkát abbahagyva, otthonában iparát űzte. Aki ezt az ipari munkást és a szőlőmüvelö parasztot magában egyesítette, az volt az igazi pécsi. Évszázadok alatt alakult ki ez a sajátos életforma, s ezt a pécsi polgárt nevezték Pécsi Tűkének. A tőke256 tehát tehát az ipari tőkével és szőlővel rendelkezett.”256 Majdán János és Pálfi József szerint a város szabad királyi rangra emelése, az 1780 után kibontakozó polgárosodás során alakult ki a fogalom: „A város gazdasági életében a szőlők a polgárosodás alatt is fontos szerepet játszottak, mivel a város lakói legtöbbször nem éltek meg ipari és kereskedelmi tevékenységükből, s így szinte minden családnak volt kisebb-nagyobb szőlőskert- je a Mecsek oldalában. Ez egyfelől a megélhetéshez szükséges második, kisegítő jövedelmet adta, másrészt presztízst jelentett a szőlőbirtoklás. Családi és közösségi események kötődtek a szőlőkbe járáshoz, a szürethez, a pinceszerekhez. így alakult ki a »pécsi tüke« fogalma, akik a város legelismertebb személyei. A va247 Nyelvatl. 248 MTSz. 249 Nyelvatl. 250 TESz. 251 NySz. 252 Nyelvatl. 253 Alsómocsoládi tájszótár 254 ÉrtSz. 255 Helyesen tüke 256 KOVÁCS, 1973. 285-286. 149
