Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Bevezető

A kifejezetten Batthyány tevékenysége bemutatását célnak tekintő dokumentumfeltárás Salacz Gábor tevékenységével kezdődött, aki az Országos Honvédelmi Bizottmány irataiból gyűjtötte ki a Batthyány tevékenységére vonatkozókat. Munkája azonban kéziratban maradt.

9 A kifejezetten Batthyány tevékenységének dokumentációs bemutatása Füzes Miklós tevékenységével kezdődött, az Országos Védegylet szervezésével és működésével kapcsolatosan.

10 A most megjelenő dokumentumok fogják át Batthyány politikai tevékenységének egészét. Batthyány politikai fellépése vagyoni helyzetének rendeződésével kezdődik, ezért kitérünk annak bemutatására is. Ugyancsak közlünk néhány dokumentumot Batthyány mecénási tevékenységéről, amely közéleti tevékenységének irányára is rámutat. Batthyány politikai tevékenysége az 1839/1840-es országgyűlésen kezdődött, az 1843/1844-es, az 1847/1848-as, majd az 1848-as országgyűléseken folytatódott, ahol a főrendi tábla munkájába kapcsolódott be Batthyány Lajos oldalán. Országgyűlési felszólalásainak szövegei az Országgyűlési Naplókban fellelhetők, ezért azokat itt nem tesszük közzé. Az Országos Védegylet elnökeként folytatott tevékenysége nyomán keletkezett iratok ( 1844-1846) tekinthetők egy blokknak, amelyet a Baranyai főispánként, majd kormánybiztosként (1848. május-október), az eszéki vár kormánybizosaként (1848. október - 1849. február), a délvidék kormánybiztosaként (1849 február-május), az 1849-es kormány külügyminisztereként (1849. május - 1849. augusztus) betöltött szerep követ. Az utolsó blokkot az emigrációban (Viddinben, Sumlán [Sumenben], Kiutahiaban, Párizsban) eltöltött idő dokumentumai képezik. A távollétében hozott halálos ítélet mellett Batthyány teljes vagyonelkobzásra is ítélték. A vagyonelkobzás Batthyány személyén túlmenően széles körben érintett másokat is, ami a közzététel szükségességét erősíti. A feltárás a Magyar Országos levéltár gyűjteményeiben, a Baranya Megyei Levéltárban Pécset, a Tolna Megyei Önkormányzati Levéltárban Szekszárdon, a Somogy Megyei Levéltárban Kaposvárott folyt Magyarországon. Külföldön, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv gyűjteményeiben, Eszék város történelmi Levéltárában, Szabadka Város Történelmi Levéltárában, Drezdában és Münchenben voltak dokumentumok találhatók. A feltárt dokumentumok zöme magyar nyelvű, de szép számmal találhatók közöttük német és francia nyelvűek is. A közzététel átírással és nem fakszimile formában történt. Az átírás a magyar nyelvű dokumentumok esetében sem jelentett mindig könnyebbséget, különösen nem a Batthyány kezétől származók. Batthyány, mint ismert felnőtt korában kezdett magyarul tanulni, ez azonban sok esetben nem tartotta vissza a magyarnyelvű levelezéstől, beszédírástól, vagy más írásbeli megnyilvánulástól. Németül, franciául és angolul beszélt, a magyaron kívül. A kezétől származó írások magyar, német és francia nyelvűek. Utóbbi kettőben nagyobb jártasságot árul el a magyarnál. A kézzel írt gót betűs német szövegeket latin betűsre írtuk át. A nem magyar nyelvű dokumentumokról magyar nyelvű kivonatokat készítettünk. Naplót, vagy más műfajú írásmüvet, a Párizsban írt, regényes sorsú visszaemlékezését kivéve, Batthyány nem írt, így a róla alkotott képet mozaikokból kell összeállítani. Batthyá9 BML. Kézirattár: 52/b/1973. Batthyány Kázmér főispán kormánybiztos tevékenysége 1848-1849. II. 1849. Január-április. Salacz Gábor gyűjtése. 10 Batthyány Kázmér és a Magyar Védegylet. Pannónia Könyvek. Pécs, 1987. Bevezetés, összeállítás: Füzes Miklós.