Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Dokumentumok 1-165

dulva, 's hogy és miért nélküle munkálkodni igenis, de czélt érni sikerhez jutni, kifejleni 's virágozni lehetetlen. Talán sokan sajnossan érezték már velem együt a' jelen lévők közül, hogy annyi ontot vér 's hősi tett, annyi eltűrt viszontagság, annyi szép ősi politicai hagyomány, annyi őszinte lelkesedés, szabad szellem, szép eszme, annyi nagyszerű terv, 's óriás munka, söt annyi leginkább újabb időben tett haladás, 's életbe lépet üdvös intézet mellett is, csak ugyan volt 's maradt mindég egy bizonyos csorba, egy a' magyarnak minden válolatán rajta csüggő hiány, melly a' leg szebb és legjobban ápolt ültetések közé sem hagyot senkit, azon bardito és megnyugtató érzettel lépni, migyönyörűen fognak majd azok fel virulni, 's mi báj, és élftelt vidékét fogják át varazolni a' puszta földet, sőt látván mennyit el hervaszt 's homok alá temet soraikból idő előtt a' samum átkos fuvalatta: nem volt, kinek fülébe gyakran mint egy azon aggodalmat ne súgták volna, hogy homokos a föld, mellybe reményeinket ültettük, 's hogy nincs meg ' telekben azon összekötő vegytani alkotrész mellyet szétfújni még a' leg dühösbb viharnak se légyen ereje. Tisztelt hazafiak! a' jelen egyesültben, annak alapjában, 's vezér eszméjében van ez a' vegy tani kötszer, van a samum mérges lehellete elleni antidotum, van a sugár, melly melegiti víz, nedvesiti nap, melly újra felilleszti az elrepült ültetéseket, sőt teremt újakat is, ebben van, mi azon emiétett hiányt kipótolja, mia jövő nagyságot, díszt, virágzást biztosítani, 's minden kétségen tul emelni képes. Igen hosszassá kellene lennem, ha a' mai nap sikerétől varható minden üdvös eredményt, minden nagy következményt elősorolni akarnék. S' ki van köztünk, ki első tekéntetre által ne látná, hogy ez egyesület minél nagyobb kiterjedésétől füg hazánk anyagi jóléte, csak annak védszárnyai alatt, emelkedhetik díszre, s erőre az ipar, kereskedés, mezei gazdaság? 's hogy még más a' nemzeti gazdaság ama kutforrásainak felnyitását czélzó egyesületek hazánk lakosai, csak egyes osztályának érdekeit mozdítják elő; a jelen egyesület mind ezen osztályokat egyenlően érdekli. Ez tehát kiegyenléti az osztályok, nemzetiségek, vallások közti különbségeket és súrlódásokat; összeköti ugyan azon édek utánni törekvésben a' földes urat, 's a'jobbágyot, a' mágnást és a'nemes embert, a' polgárt 's a' földművelőt, a' magyart 's a'slavot, a németet 's oláht, 's egyeséti mind ezeket, ugyan azon hazának polgáraivá, melly hazában igaz egyenlőség fog uralkodni, az t.i. melly egy közös nagy czél, 's egy nagyszerű érdek felé versenyzés hasonló képességében áll, mellybül száműzve a' szerencse javaival bővebben vagy kevésbé ellátott osztályok közti féltékeny, bosszús kaján vetélkedés. De uj mezejét is nyitja fel az elmesurlódásnak, 's a' közéletnek önerőveli teremtésének, önigazgatásnak uj iskolájával. Bölcsője tehát azon szellemnek, mellynek ihletése alatt más nemzetek túlnyomó nagyságra vívták fel magukat 's melly egyedül ruházott a' nemzetekre állandó fényt, nagyságot 's hatalmát, mert magában a' nemzetben gyökerezik. De még minden nem azon fő eszme, azon méllyebb gondolat, azon szellemibb hatás, azon mindenható rész, melly re én vonatkozni akartam, mellytől mindent, melly nélkül semmit sem lehqt várni. Tisztelt hazafiak! Spartanak területe korlátolval, földe kietlen, meddő és terméketlen, 's a' spártai polgár, egyszerre lemondván az élet minden édesb gyönyöréről, 's magának a tudomány és művészetnek azon mennyei élveiről, mellyekk legillatosb zamatját szívták szomszédai, de mellyeket azoktól függetlensége árán lett volna kénytelen megvásárolni; - a' spártai polgár mondom, az önmegtagadást, a' nélkülözést, a' kényelmek megvetését választá magának örök törvényül, 's hazájának puszta vad bérczihez híven 's elválhatatlanul