Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Dokumentumok 1-165

nak legöregebb kapitányától volt vezényeltetve, egy gyáva tiszttől, akinek alkalmatlanságára mind a dandámok, mind a várparancsnok urat többször figyelmeztettem, sőt, hajói emlékszem, amazt felszólitottam, hogy ö maga szállásoljon a fővárosban, mert ily éjjeli megtámadástól, mint milyen történt, méltán lehetett tartani. Azon éjjeli megtámadáskor katonaságunk a felső városban meglepetve, s rendetlenségben kinyomulván s részint elfogatott; igaz, hogy ekkor elcsüggedtség mutatkozott, s Földváry dandárnoknak, daczára minden buzdító szavának, sőt daczára példájának is, nem sikerült őket különösen a Hunyady-csapatbeli századokat, kik között egy darab idő óta úgyis fegyelmezetlenség mutatkozott, - arra birni, hogy a felső várost újra rohanják meg; s igy a két városnak elvesztése következtében a katonák a várba szoríttattak. Azonban egy vesztett csata még nem legendő ok a kétségbesésre; de ezt a katonaságnál nem is tapasztaltam. 2. Én ugyan szakértő nem vagyok, de annyit merek mondani, miszerint azon állítást, hogy a eszéki vár a védelemre egyáltalában nem lett volna alkalmatos kereken tagadom. A legújabb, - fájdalom, az ellenségtől adott-példák megmutatják, mennyire lehet még egy roszul erősített várat is nagyobb erő s rendes ostrom ellen megtartani; - eleget tapasztaltuk, mennyire lehet, csak jól besáncolt helyeket is megvédeni, s Eszék vára bizonyosan nem a legrosszabb erősségek közé tartozik. Igaz, hogy gyenge pontjai is vannak, s hogy annak jókarban tartására régóta kevés gond vagy pénz forditatott, igaz, hogy az utolsó várparancsnok eleve nem is tett semmit, a hiányok kiigazítására. Nem is volt - a mint nyilatkozott - a hadügyministeri um által felhatalmazva arra, hogy nagy összegeket költsön; de későbben sem történt semmi, mint épen csak az utolsó napokban, miután az ellenség a felső s alsó várost tőlük elvette; - s ez is jóformán az én rendeletemre történt, mielőtt néhány hiányokra a tisztektől, s ezek között az ezredes úrtól is figyelmezve lettem. A védőrségre nézve nem tartom, hogy kevés lett volna, állott 5000 emberből; ez 15,000-20,000-ből álló ellenség megtámadása ellen elég lett volna. Többnek a várban ugy sincsen helye. Tüzérség ugyan nem volt elegendő, egy része azonfelül feketesárga is volt, de volt köztük jó szellemű s ügyes tüzérség is; nem lehet tehát mondani, hogy mindnyájan vagy ellenséges gondolkozásuak, vagy haszonvehetetlenek valának; de azt igen is lehet mondani, hogy a dispositiókban általában hiány volt; hogy a tüzérség ugy mint a várőrség haszontalanul fárasztatott; hogy felváltás s élelem nélkül több napon át a legnagyobb hidegben a bástyákon tartatott, hol puskaporkiméletből puskalövés vagy ágyúzás sem történt; s egy kisebb része, mely felváltva ott őrül állott, elég lett volna váratlan ostrom esetében a többit allarmirozni, ha a katonai intézkedések rendesen mentek volna. Agyú, - sok, - mennyire emlékezem - száznál is több, részint a bástyákon, részint a casamatokban volt kiszegezve. Ezek között volt bizonyosan több tizennyolcz fontos, és - ha nem csalatkozom - nagyobb s mozsárágyú is. Az ellenségnek amennyire tapasztaltam Trebersberg parancsnoksága alatt álló seregénél - még akkor ágyuja sem volt; Nugent seregében pedig, melyről biztos tudósitásom volt, többnyire 6- s 12 fontos, de ostromra való ágyu-üteg egy sem volt. Rendes ostromról tehát itt nem volt, s nem lehetett, s mindaddig, míg az ellenség ostromüteget hozatott, egyedül cernirozásról volt szó. Munitio 4500 mázsa lőpor volt; Neubauer tüzérkapitány nyilatkozata szerint, épen három héti rendes ostrom alatti folytonos védelemre kitelő. Pénz mikor Eszékről elilndultam, körülbelül 70.000 pft volt; s minthogy egy holnapi zsold circa 50.000-re ment, tehát elegendő volt; ide nem számítván az önkéntes vagy kényszeritett kölcsönt, melyhez ily alkalommal folyamodni lehet és kell, s mely az eszékvidéki vagyonosb polgárság részéről tetemesb összegre is rúgott volna. 3. Igaz, hogy a haditanács felszólítása következtében Eszékről eltávoztam, miről irott