Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

A tanácsülés elnöke javaslatot tesz a tanácsülés napirendjére, melyet az alábbiak szerint fogad el a megyei tanács: [...] Napirend: 1. Közrend és közbiztonság helyzete Baranya megyében Előadó: dr. Nemes Alajos rendörezredes, megyei főkapitány [...] A közrend és közbiztonság helyzete Baranya megyében A Baranya megyei Rendőrfökapitányság beszámolója a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi. [...] Továbbiakban hangsúlyozza, hogy a tanácsok egyéb területeken is segítik a bűncselekmények megelőzését, a közbiztonsági helyzet szilárdítását. Ezek közül kiemeli a börtönből szabadult személyek munkába helyezését, a cigányok helyzetével kapcsolatos intézkedéseket, valamint a veszélyes helyzetben lévő fiatalok állami gondozásba vételét. [...] Kérdések: Dr. Görcs László tanácstag: A bűncselekmények elkövetői között milyen arányban vannak a cigányok? Milyen fajta bűncselekményeket követnek el a cigányok elsősorban és a rendőri szervek mit tesznek ennek megakadályozására? - Milyen arányú a lakosság részvétele a bűnesetek leleplezésében? [...] Dr. Nemes Alajos rendőrezredes válaszol a kérdésekre. A cigánylakosságnak, a bűnözésben való részvételi arányát a jelentés tartalmazza. A cigánylakosság a bűncselekmények valamennyi fajtájában érdekelt, de elsősorban lopás, zsebtolvajlás és betöréses lopást követnek el. Sajnos, főként a fiatalkorúak körében gyakori a bűncselekmény. A lakosság segítségéről számszerű adatokat nem tud közölni, de 1956 óta rendkívül sokat javult a lakosság és rendőrség kapcsolata és számtalan súlyos, de kisebb bűncselekményt is a lakosság segítségével derítenek ki. ' [-.] Kovács Endre tanácstag közlekedési problémákkal foglalkozik és a jelzőtáblák hiányos elhelyezését említi meg. A pécsváradi községi tanácsülésen igen sok konkrét panasz vetődött fel ezzel kapcsolatosan. Ugyancsak ezen a tanácsülésen mondották el a községi tanácstagok, hogy a rendőrség - mezei lopások esetében - a fuvarozási iparengedéllyel rendelkező és becsületesen dolgozó cigányokat zaklatja. Ezek az emberek jól keresnek és meg is tudják venni a takarmányt, nem követnek el mezei lopást. Ugyanakkor vannak olyan cigányok, akik engedély nélkül tartanak lovat, vándorolnak egyik községből a másikba és a takarmány beszerzését úgy oldják meg, hogy beengedik lovukat a kukoricatáblába. Tehát a vándorlásokat és engedély nélküli lótartást kell megszüntetni a becsületesen dolgozó cigányok zaklatása helyett. Palkó Sándor vb. elnök hozzászólásában ugyancsak a cigánykérdést érinti. A Politikai Bizottság határozata igen világosan fogalmazza meg, hogy ki is tekinthető cigánynak. A cigányság nem nemzetiség, nem népcsoport, hanem állapot. Nem lehet cigánynak tekinteni azt, aki benn lakik a községben, írástudó, rendes foglalkozása van és magyarul beszél. Ezeket helytelen lenne egy kalap alá vonni az erdőben élő cigányokkal, vagy a bűnözésből élő