Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

E szempontok érvényesítését felismerték azok, akik közvetlenül vagy közvetve érdekeltek e réteg felemelkedésében. A tanácsok, szülői munkaközösségek, társadalmi szervezetek, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, üzemek, a termelőszövetkezetek egy része is. A fenti feladatok részben a cigányok, de a nem cigányok szemléletének megváltoztatásával valósíthatók meg. Tapasztalatunk szerint szerveink élnek azokkal a lehetőségekkel, melyek kedvező lépést jelentenek a beiskolázás és az általános iskola elvégeztetése érdekében. Felhasználják a 112,598/1962, a 102,669/1962 és a 18,435/1967. III. számú művelődésügyi miniszteri utasítások adta lehetőségeket. A cigány-ifjúság létszám alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 18 éves korig bezárólag az összcigánylakossághoz viszonyítva számuk 41%, azaz 7177 fő. 1-6 éves korig 2461 fő (60 cigány gyermek jár óvodába) 7-10 éves korig 2950 fő (alsó tagozatos) 11-14 éves korig 948 fő ( felső tagozatos) 15-18 éves korig 818 fő A tankötelesek száma 3898, ebből 75%» jár az alsó tagozatos osztályokba. Az általános iskolát végzettek aránya lassan gyarapodik. A megyében két átmeneti cigányiskola működik: Komló Kossuth-aknai általános iskola 2 tanterem alsó 4 osztály befogadásával, Sásd melletti Hörnyéken első-második osztállyal. Több cigány osztály működik a pécsi járásban 6 tanulócsoporttal: Ocsárd, Üszög, Szabadszentkirály, Cserdi, Golgota, Dinnyeberki. A sásdi járásban Mágocs, Vásárosdombó, Szászvár községekben. A cigány napközik száma az elmúlt évekhez viszonyítva viszonylag nőtt. Ilyen napközi működik részben idényjelleggel, részben iskolai előkészítőként: Alsószentmárton, Komló Kossuth-akna, Ócsárd, Gordisa, Szászvár, Kisvaszar, Hörnyék, Mágocs községekben. Több helyen térítésmentes óvodai csoportok működnek, másutt a gyámhatóság intézményesen megoldotta a szükséges hozzájárulás biztosítását. Az átmenetileg létrehozott cigány-osztályok megoldási módjáról ellentétes vélemények vannak. A pedagógusok véleménye szerint azonban ebben a formában a cigányokkal való foglalkozás hatékonyabb. Ezt támasztják alá a jobb tanulmányi előmenetelek. Gond viszont, hogy a tantervek nem igazodnak a speciális helyzethez, emiatt a tantervek betartása lehetetlen. Beváltak az iskolai előkészítő tanfolyamok, ahol ez évben 200 gyerek vett részt. Érdemes lenne szorgalmazni a napközi-otthonos ellátás bővítését is, habár már 450 gyermek részesül ilyen ellátásban. A cigánytelepekkel rendelkező iskolák pedagógusai többségében minden elismerést megérdemlő, magas hivatás-szeretettel végzik munkájukat. Sok sajátos és figyelemre méltó oktató-nevelő módszert alakítottak ki. Meg kellene találni annak a módját, hogy a cigánygyerekekkel foglalkozó pedagógusok tapasztalataikat megyén belül, vagy más, hasonló adottságokkal rendelkező megye pedagógusaival kicserélhessék. Az iskolán kívüli népmüvelés területén a tanácsok a pedagógusok, főként a korábbi években komoly munkát végeztek. Az utóbbi időben a kezdeti lendület alábbhagyott. Az alapismereti tanfolyamok látogatottsága egyre csökkent. E tanfolyamok fontosságát támasztja alá az is, hogy a cigánylakosság 25%-a jelenleg analfabéta (ez a szám 1962-ben 37% volt.) Összegezve: A kulturális nevelés eredményei szerények, de viszonylag rövid idő alatt nagy eredményekre nem is lehetett számítani. Ezen a területen is hosszabb időre kell szervezni a feladatokat, nagyobb súlyt kell helyezni a telepeken élő nők felvilágosítására.