Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Tehát a telepektől a lakosság egyharmada elköltözött a községekbe. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigi telepítési ütemmel még 1990-re sem tudjuk csak a telepeket felszámolni. A felmérések alapján a járási és városi tanácsokkal egyetértésben pontosan megállapítottuk a meglévő és a már megszűnt telepeket. A meglévő telepek felszámolására szükséges lenne 10 éves terv elkészítése, évekre lebontva a teendőket. A telepek megszüntetésének folyamatába a járás területén lévő üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek közreműködését is igénybe kell venni, (lakásépítés, lakásvásárlás, szolgálati lakás, építőanyagok, szállítási eszközök biztosítása). A megszűnt és meglévő telepeket a mellékelt térkép tünteti fel a felsorolással együtt. A legtöbb betelepítés a siklósi, a szigetvári és a sásdi járásban történt. Komlón a cigánylakosság létszáma 20 fővel emelkedett. A növekvő létszám alakulásának oka: 1. a dinamikus népszaporulat 2. a más megyékből való ideköltözés 3. a már községben lakó és részben asszimilálódott cigányoknak cigányként való számbavétele. A felsorolt tényezők utalnak a helyzet bonyolultságára. Egyre gondosabb körültekintést kíván annak eldöntése, hogy a községekbe települt családok közül melyeket lehet még cigányként figyelembe venni. A cigányság munkába helyezése A Politikai Bizottság határozata a cigányság társadalmi felemelkedésének egyik alapvető tényezőjét a foglalkoztatás biztosításában jelöli meg. Gyakorlati tapasztalataim is bizonyítják a Politikai Bizottság állásfoglalásának helyességét. A cigánykérdés megoldásában ott sikerült előre lépni, ahol a rendszeres munkavállalást meg tudták valósítani. A rendszeres munka átformálja az embert, kialakítja és felkelti az igényeket a társadalmi beilleszkedéshez. A megyében a cigány népességből 7865 fő munkaképes korú. Ebből 3854 férfi, 4011 nő. A munkaképes korúakból 3435 férfi és 1355 nő dolgozik, kereken 61%. Az 1966. június 1-i állapothoz viszonyítva a munkavállalók száma 11,6%-kal emelkedett. A keresőknek kb. 80%o-a állandó munkaviszonnyal rendelkezik, nőtt az állandó munkaviszonnyal rendelkező nők száma, főként az iparban. A mezőgazdaságban a növekedés nem jelentős. A munkaképes korúak közül 2703 fő kb. 34% nem tanul, nem dolgozik. Ennek döntő többsége nő, 81 %. A munkaképes korba lépők munkába helyezésének ütemét vizsgálva az a megállapítás, hogy a munkába helyezés üteme elmarad a munkaképes korba lépők növekedésének ütemétől. Többségében a nőknél jelentkeznek elhelyezési problémák. Érdemes felfigyelni arra, hogy a nem dolgozók és nem tanulók aránya Komló városban és a pécsi járásban a legmagasabb, kb. 50%-os. A munkaerő-kereslet ellenére vannak a munkába helyezést hátráltató tényezők is, melyek okai elsősorban a szakképzettség hiányában keresendők. A fentieket tekintsük át a Mecseki Szénbányászati Tröszt két aknájánál végzett felmérés adataival. Zobák aknán az összlétszám 3%-a cigány (59 fő), Szabolcs bányatelep esetében l,7%>-a (35 fő). Ez utóbbinál 1964-ben a munkáslétszám 2,1%-a volt cigány 61 fővel. A „lemorzsolódás" erőteljes. Ami az alkalmaztatásukat illeti, majdnem minden beosztásban megtalálhatók, szakképzettségük viszonylag jónak mondható.