Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

A Bútorgyárban a 280 dolgozó közül 10 cigány van. Jönnek-mennek, önkényesen távoznak, a legszorgalmasabb Mihálovits László anyagmozgató. Esti tagozaton végzi az ált. iskola VIII. osztályát. A Mohácsi Vegyesipari Vállalat arról nevezetes, hogy ebbe az üzembe minden cigányt télvesznek, aki jelentkezik. A 210 munkás közül 27 cigány. Ebből 22 nő, 5 férfi. Az epedarészlegben dolgozik Petrovics Jánosné Bogdán Mária, kiváló dolgozó. Fiatal orsóhordozóként került az üzembe, megtanult fonni, és ma férjével együtt közismert jó munkájáról a Petrovics házaspár. De ugyanolyan dolgozó Mihálovits Éva is. A mezőgazdaság-erdőgazdaság tekintélyes számú cigány dolgozót foglalkoztat. A rózsafai tsz-röl nem kell külön beszélnünk, hiszen országosan híres a cigányfoglalkoztatásáról. Ezen az úton halad Baksa, Tengeri és Téseny község tsz. cigánylakossága is, akik a tsz-ekben aktívan tevékenykednek. A traktoros tanfolyamra 15 főt iskoláztak be, 12 eredményesen el is végezte. A pécsváradi járásban is 3 fő tett traktoros vizsgát. A termelőszövetkezetek a járásban nem zárkóznak el a munkaadástól. Azért nem veszi fel őket, mert nem rendelkeznek sem földdel, sem állatokkal. A piskói tsz-ben 39 fő dolgozik. Hasonló a helyzet az állami gazdaságokban Szentegáton. Görösgalban. Bogádmindszenten egyre több cigányt alkalmaznak. A Görösgali ÁG vezetői elmondták, hogy nem szívesen alkalmazzák őket, ha igen, akkor is csak idénymunkásoknak. Az idénymunkások zöme csak 18 napot dolgozik, mert annyi szükséges a családi pótlék kifizetéséhez. Igen sok cigányt foglalkoztat az Erdőgazdaság. Hetvehelyen általában minden családban van egy kereső. Az Erdőgazdaság patronálja a cigányokat, így zömmel ott is dolgoznak. A vállalat és a dolgozók közötti helyes viszony kialakítását mutatja az a tény, hogy egyre több az állandó munkás. A hetvehelyi tanács az Erdőgazdasággal karöltve igen intenzíven foglalkozik a cigányok helyzetével. A vb-titkár minden héten kilátogat. Dencsházán a faluban mind dolgoznak a férfiak, a tsz. bővíti a kertészetét és itt a nőket akarják bevonni a munkába. Hosszúhetényben a Zengő Gyöngye tsz-ben 15 főt vettek fel, de többet is fel tudnának venni, ha azok huzamosabb ideig helyt állnának. Igen jól alkalmazza a pécsváradi tsz. a cigányokat állattenyésztésben, kertészetben. A mohácsi termelőszövetkezet szívesen alkalmaz cigány dolgozót éppen a fluktálás miatt. Traktoros kiképzésre is több tsz. küldött el cigány dolgozót. A nők munkába állításával kapcsolatban sokkal több nehézség van. Egyrészt a sok gyerek megakadályozza, hogy az anya munkát vállaljon, ennek előfeltétele, hogy a gyerekeket vagy bölcsődébe, vagy napközi otthonba kellene elhelyezni, s mindenütt ezt nem tudják megvalósítani. A korszerű foglalkozások mellett találunk itt-ott hagyományos, régi cigányfoglalkozást is. Pl. muzsikálást, (Mohács, Zokoga, Szigetvár, Szentlőrinc). Ezenkívül vándorköszörűs, faeszközök készítése, teknővájás. Ami a foglalkoztatást általánosságban illeti, ma már az üzemek, vállalatok, tsz-ek vezetői éppen társadalmi tényezők nyomására hajlandók felvenni cigányokat is. Riasztólaghat a gyakori munkahely-változtatás. A tsz-ekben is felveszik bérmunkásnak, de tsz tagnak már nem. Általában akiket felvesznek, nem egyszer a legrosszabb munkahelyet kapják néha indokoltan, néha indokolatlanul. Indokoltan, mert szakmai képzettség hiánya mutatkozik. Ennek következménye, hogy keveset keres, néha a legnehezebb munkával. Ha a szakképzettséget vesszük figyelembe, megállapítható, hogy a munkába állított cigányok arányához vi-