Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Feladat: Továbbra is a cigányok meggyőzése a rendszeres munka előnyeiről, a munkaadókat pedig arról kell meggyőzni, hogy ne idegenkedjenek a munkát kérő cigányok felvételétől, ha pedig azok bekerülnek a gyárba, foglalkozzanak velük rendszeresen. E vonatkozásban sok jó eredményről számolhatunk be, bár az eredmény még korántsem kielégítő, egyes esetekben sikerült kezdeményezésről beszélhetünk. Jelenleg Baranya megyében a munkaképes cigány lakosság harmada állandó jellegű munkaviszonyban van. Ez az állandó jellegű munkaviszony elsősorban az iparban, (üzem, vállalat ) konkretizálódik. Itt kell megemlíteni elsősorban a Mecseki Ércbányászati Vállalatot, a kővágószőllősi, kővágótöttösi és bicsérdi telepekről alkalmaz dolgozókat. Lakást is biztosít egyes esetekben. Sőt, az üres épületeinek egy részét a tanács rendelkezésre bocsátja, amelyekből könnyen alakítható szoba-konyhás lakás, Hidason a keresőképes férfi-lakosságból mindenki dolgozik (Brikettgyár, bánya ) és munkájukkal elégedettek. A szászvári Csöpögő-telep lakóit először a pécsi építőiparban helyezték el, de a nagy távolság miatt néhány hónap múlva a dolgozók otthagyták a vállalatot, most a szászvári bányánál dolgoznak. Mágocson 4 családfőnek 5 éves folyamatos munkaviszonya van a Vízügynél, útépítésnél. A téglagyárak közül a dunaszekcsői 6 főt foglalkoztat. A siklósi Faipari Vállalat, a Drávaszabolcsi Lengyár egyre inkább állandó jelleggel alkalmaz cigányokat. A Vízrendezési Társulat dolgozói 70%-ban cigányok, köztük 2 brigádvezetö, akik mind jó munkát végeznek. Viszonylag jó munka folyik a szigetvári üzemeknél a cigányok patronálását illetően. Az Erdőkémiai Vállalatnál 89 főből 37 cigány, 42%-a az üzem munkásainak. Egy állandó és 36 időszaki, akik közül 20 nő. De az időszaki munkások is évről-évre rendszeresen visszatérnek, amikor a gyár termelése újból kezdődik. Pl. Sárközi Jánosnénak saját háza, tv-je van a Dózsa György út 10. sz. alatt. Lakatos Mária 1700 Ft-ot keres havonta . Lakatos István Somogyapátiban fürdőszobás lakást épített magának. Kiss József Hobolban új házat épített. Csonka István 8 éve dolgozik itt, és telket vett magának. Az üzemben főleg Pettendről, Barcsról, Hobolból, Szigetvárról, Somogyapátiról, Görösgallról és Molványról vannak munkások. A Szigetvári Konzervgyártól felkeresték a fernapusztai cigánytelepet, és agitálták, hogy a cigányok vállaljanak munkát a gyárban. Itt különösen Véren József párttitkár végez igen jó munkát. Az állandó munkások közül 10 férfi és 15 nő cigány, 50 pedig időszaki dolgozó. Az állandó munkások közül 1 szakmunkás, 23 betanított és egy ipari tanuló. Csonka Rozália, Németh Tiborné a szakma kiváló dolgozója. Lakatos Máté targoncás, Nagy Antal szakmunkás. A Cipőgyárban 10 férfi, 3 nő és egy ipari tanuló dolgozik, ezek közül 4 szakmunkás, 6 betanított munkás. Ónodi (Orsós) Mária művezető, egyúttal szakoktató is. Az üzemek közötti vándorlásra negatív vonatkozásban Komló városa. 1964. október l-ig 172 férfit helyeztek el 221 esetben és 22 nőt 25 esetben. Ebből kitűnik, hogy ugyanazokat a dolgozókat többször is munkához juttatták. A férfiak kevesellik a bért az építőiparban, ezért inkább a bányánál keresnek helyet, Mohács városában jelenleg nincs munkát kérő férfi, mindenkit kiközvetítettek. Főleg azokat a munkahelyeket keresik, és ott maradnak hosszabb ideig, ahol a szabadban dolgozhatnak. A Gépgyárban 300 munkás közül 30 cigány, van közöttük a műszak kiváló dolgozója is. A Farostlemezgyárban maga az igazgató foglalkozik a cigányok munkába állításával. Volt olyan dolgozójuk, aki már két év óta egyfolytában végzett jó munkát, szakmunkás vizsgát is tett, de miután az apjától örökölt egy lovat és egy kocsit „kell valakinek vinni az örökséget", és otthagyta jól jövedelmező állását a bizonytalan jövedelmű fuvarozásért. 24 állandó cigány munkásuk közül 8 a nő.