Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

(3. sz. melléklet) Hozzászólások: Dobos József tanácstag elmondja, hogy munkahelyén: a komlói bányában szép számmal dolgoznak cigányok. Egyetért a referátum megállapításaival, mert náluk is tapasztalható, hogy a közösen végzett munka során eltűnik mindenfajta megkülönböztetés. Nagyon fontos azonban ezen dolgozók szakmai és kulturális színvonalának emelése, mert a fejlett műszaki módszerek ezt megkövetelik. A Kossuth bányán az elmúlt évben két analfabéta tanfolyamot is szerveztek a komlói városi tanács vb. művelődésügyi osztályának segítségével. A tanfolyamot elvégzett dolgozók idén már iskolai oktatás keretében tanulnak tovább. A másik égető probléma a cigányoknál a lakáskérdés. Az állandó munkahellyel rendelkezők ki szeretnének jönni a kunyhóból, és ezeknek ehhez az eddiginél fokozottabb segítséget kell adni. A határozati javaslatokkal egyetért, és saját választókerületében igyekszik segítséget adni a problémák megoldásához. Lörincz János tanácstag a beszámolóval egyetért, és nagyon jónak tartja a bemutatott filmrészletet. Elmondja, hogy választókerületében 3 családot már beköltöztettek a faluba, és Cserdin jövő héten költözik 5 család. A lakások kimeszelve, rendbetéve várják már új lakóikat. Javasolja, hogy a Filmklub jöjjön ki erre az alkalomra és készítsen felvételeket. Elmondja továbbiakban, hogy a lakásokba beköltöztetett cigánycsaládoknál nehézséget okoz a berendezési tárgyak megvétele. A kunyhóban nem volt szükség bútorzatra, most azonban felmerül ilyen igény részükről. Javasolja, hogy valamilyen módon tegye lehetővé a tanács, hogy az intézményeknél, vállalatoknál kiselejtezésre kerülő tárgyakat elsődlegesen a cigánycsaládok vásárolhassák meg. Dr. Tényi Jenő tanácstag a jelentéssel és határozati javaslattal egyetért. Egészségügyi szempontból legfontosabbnak a lakáskérdés megoldását tartja. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra. Éppen ezért egyetért azzal, hogy a meglévő cigánytelepeken legalább a minimális egészségügyi követelmények biztosítására tegyen a tanács intézkedést. Ugyancsak egészségügyi hiányosság a cigányoknál a nem megfelelő táplálkozás. Helyesnek tartaná szorgalmazni azokban a termelőszövetkezetekben, ahol nagyobb számú cigány dolgozik, az üzemi étkeztetés megszervezését. így legalább kalóriadús, összetételében megfelelő táplálékhoz jutnának egyik étkezés alkalmával. Javasolja továbbá, hogy a szűrések alkalmával felfedett nyílt tbc-s betegek intézeti elhelyezését soronkívül biztosítsa az egészségügyi osztály. Ugyanis a továbbfertőzés veszélye a telepeken sokkal nagyobb. A rendszeres bacilusgazda vizsgálatokat ki kellene terjeszteni, mert tífusz és egyéb járvány kiinduló pontja lehet a cigánytelep. Végül a csecsemőhalandósággal foglalkozik, mely a cigány lakosságnál aránytalanul magas. Javasolja, hogy a nagyobb cigány lakta községekben szorgalmazza a megyei tanács bölcsőde felállítását. Ezeken a helyeken a bölcsőde kettős célt szolgálna: egyrészt kiragadnánk ezeket a gyerekeket a legveszélyeztetettebb periódusban a nem megfelelő környezetből, másrészt a csecsemő helyes táplálására, tisztántartására példát mutatna. Varga Sándor tanácstag elmondja, hogy tanácstagi körzetében (Old és Alsószentmárton) kb. 800 cigány él. Bizonyos kezdeti fejlődés már mutatkozik: villanyt kaptak, rendes WC és artézi kút van a telepen. Egyetért az előtte felszólaló tanácstaggal, hogy a legégetőbb probléma a lakáskérdés megoldása, mert 10-15-en laknak még mindig egy-egy kunyhóban. Jó