Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

2. Bővítenünk kell a gyógypedagógiai hálózatot. 3. Meg kell oldanunk a cigánykötelesek iskoláztatását. Az általános iskola tartalmi továbbfejlesztésének problémája szorosan nem tartozik a mai tanácsülés anyagához, ezért részletesen ezzel nem foglalkozunk. A gyógypedagógiai oktatás megoldása azonban szorosan összefügg az iskoláztatással. Megyénkben jelenleg 450 gyógypedagógiai oktatásra szoruló gyermek van, és kb. 200 gyermek iskoláztatása férőhely hiányában nem megoldott. A végleges megoldáshoz szükséges lenne egy legalább 100 férőhelyes gyógypedagógiai intézetre. Ennek létrehozásáig azonban fokozatosan gyarapítani kell a kihelyezett gyógypedagógiai osztályok számát. A cigánykérdés megoldására a megyei tanács 12/1962. határozata átfogó tervet adott. Ezért ezúttal csak az iskoláztatás kérdésével foglalkozunk. A cigány tankötelesek száma a megyében 2717 fő, amelyből 370 egyáltalán nem 320 pedig nem rendszeresen jár iskolába. A felső tagozaton mindössze 355 gyermek tanul, míg az alsó tagozaton 2362. Középiskolába elenyészően kevés, 8 cigány származású tanuló jár, egyetemre, főiskolára pedig csak 2. Az iskolábajárás és tanulmányi eredmény tekintetében igen nagy különbség van a cigány tankötelesek között. Különösen azokon a helyeken van probléma, ahol nagyobb tömegben, vagy a falutól, várostól távol laknak. Mulasztási átlaguk Alsószentmártonban 99, Bogádmindszenten 30, Gilvánfán 28 nap. Alsószentmártonban több mint 100 a tanköteleskorú cigánygyermekek száma, de a járási tanulmányi felügyelő ellenőrzésekor 50-nél több tanuló sohasem voltjelen az iskolában. A pécsi járásban Ócsárdon 62 nap a cigányszánnazású tanulók mulasztása, míg a járás többi iskolájában 12 nap a cigány származásúak mulasztási átlaga. Versenden nincs már különbség az iskolába járásban a cigány és nem cigányszánnazású tanulók között, Marócsán alacsonyabb a mulasztási átlaguk a járási átlagnál. A tanulmányi eredményekben ugyanilyen szélsőségek vannak. Az elmúlt évben a cigány származású gyermekek 29%-a bukott meg. Vannak azonban olyan helyek, ahol 30-40-45%-uk bukott, vagy osztályozatlan maradt. Viszont találunk olyan iskolákat is, ahol tanulmányi eredményük azonos a többiével. Marócsán 21 cigány szánnazású tanulóból 3 bukott, Versenden az I. osztályban szintén csak 3, a II. osztályban pedig senki sem bukott meg. Tudjuk, hogy a fenti különbségek jórészt onnan adódnak, hogy az egyes cigánytelepek egészségügyi, gazdasági, kulturális körülményei eltérőek, más az életmódja a cigányoknak Versenden és más Alsószentmártonban. Azonban az is igaz, hogy a fejlődésben elmaradt cigány gyermekek oktatása más pedagógiai módszereket követel. A versendi jó eredményeket a tanulók csoportos foglalkoztatásával érték el. Helyeseljük a művelődésügyi osztálynak azt az intézkedését, amellyel a versendi módszert több iskolában is bevezeti. A cigány szánnazású tanulók iskoláztatásának segítésére napközi létesül Alsószentmártonban, Versenden, Kölkeden, Ócsárdon, Gilvánfán, Bogádmindszenten. Arra kell törekedni, hogy minél több helyen teremtsék meg helyi erőforrásokból a napközi otthon létesítésének feltételeit. Tapasztaltuk, hogy a járási művelődésügyi osztályok megerősítették azoknak az iskoláknak a tantestületét, amelyekben sok cigány tanköteles tanul és jutalomban részesítették azokat a nevelőket, akik a cigánygyennekek oktatásában jó eredményeket értek el. A megyei művelődésügyi osztály állandóan kísérje figyelemmel a cigánytankötelesek