Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

azonban azt is szögezni, hogy a cigányság egy részénél észrevehetően javult a helyzet. Nem egy lakást, kunyhót, vagy putrit láttunk, amely a szegénység ellenére is kitűnik tisztaságával. Ezt tapasztaltuk Ócsárdon, a gilvánfai-telep egy részénél, a mohácsi Dankó Pista-utcai telep jórészénél, Alsószentmárton telep faluhoz közel eső részében stb. 7. Kapcsolat a nem cigány lakossággal A cigányság anyagi természetű megoldásán túlmenően az évszázadok során kialakult emberi tudatot is meg kell változtatni. Ennek jelentősége semmivel sem kisebb az előzőnél, sőt annak megoldását leginkább ez gátolja. Sokszor még vezető embereink fejében is - ha nem is tudatosan - él a faji megkülönböztetés szelleme. Legpregnánsabb megnyilvánulása ennek - ha ezt nem is veszik észre - hogy államhatalmi szerveink helyi képviselői (tanácsi, rendőrség stb.), de nem egy esetben párttitkárok is minden indok nélkül tegezik a cigányokat, amely a cigányokban az amúgy is meglévő kisebbrendü érzést fokozza. Kovácsszénáján voltunk tanúi annak, hogy helyi vezetők idős cigányasszonyt Marinak szólították, tegeztek, triviális hangú kérdéseket tettek fel neki. A cigányasszony láthatóan mindezt természetesnek, illetve megszokottnak vette. Tudunk olyan esetről is, hogy rendőr minden különösebb ok nélkül megpofozott egy cigány fiatalembert, - bizonyára gondolatserkentő célzattal - mivel a rendőr tettét azzal indokolta, hogy mielőtt „ezekkel" beszélni kezd az ember bevezetésként egy pofont kell nekik adni. Ez a magatartás teljességgel tűrhetetlen, hathatósan és intézményesen gondoskodniuk kell illetékes szerveinknek arról, hogy az ilyen magatartást tanúsító személy megfelelő formában felelősségre legyen vonva. A tegezés csak a szokásos keretek között, tehát a kölcsönösség alapján ismerhető el érintkezési formaként. (Kivéve természetesen a gyermekek tegezését.) A nem cigány lakosság tudatában élő helytelen elképzelések közé tartozik, mint már említettük a cigányság dologtalanságára, bűnözési hajlamára, tisztátalanságára vonatkozó nézetek, amelyek mind hibás gyakorlathoz vezetnek, ez a gyakorlat pedig késlelteti azt az alapjában egészséges és erjedő folyamatot, amely a cigányságban feltétlenül megvan, és amely végül is a teljes asszimilálódáshoz vezet. Minden eszközzel elő kell mozdítanunk a nem cigány és cigány lakosság kulturált együttlétét, s minden oldalon felvilágosító agitatív munkát kell folytatnunk. Az együttlét intézményes feltételeit is meg kell teremteni, mint pl. a termelőszövetkezeti közös munkabrigádok alakítása, kultúrotthonok közös használata, tömegszervezetekben együttes megmozdulások szervezése, és az iskolai nevelés ilyen irányú befolyásolása. A cigány lakosság körében el kell érni azt, hogy egyenlő jogú és rendű állampolgároknak érezzék magukat - ezekkel a jogokkal élni tudjanak, természetesen úgy, hogy kötelezettségeiknek is eleget tegyenek. A bizottság kéri a fenti jelentés tudomásulvételét és a Politikai Bizottság határozatának szellemében készített határozati javaslatot az alábbiak szerint bocsátja a tanácsülés elé.