Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Az általános iskolák első osztályos cigányszánnazású tanulóit leköti a magyar nyelvnek az elsajátítása. Ennek eredménye, hogy már első osztályos korukban nagy részük megbukik. Láttunk 12-13 éves cigány gyerekeket az általános iskola második osztályának padjában. Rendszeres iskolába járásukat nehezíti a szegénység. Sokszor megfelelő ruha és cipő hiánya okozza - főleg a téli időszakban - az iskolától való távolmaradást. A karitatív megoldások, ruha és cipő adományozása stb. ezt a kérdést társadalmi méretekben nem tudja megoldani. A szülői munkaközösségek ilyen irányú tevékenysége dicséretes, de ideiglenes eredményekhez vezet. A tanulást megnehezíti az, hogy a cigánygyerekek otthon nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyek ehhez szükségesek. Sok esetben a földön ülve írnak, olvasnak. Az otthoni körülmények és az idősebb cigánygeneráció konzervatív felfogása is gátolja a gyerekek tanulmányi előrehaladását. A bizottság úgy véli, hogy a PB határozata szellemének nem mondana ellent, ha ideiglenesjelleggel a nagyobb cigánytelepüléseken cigány óvodákat és napközi otthonokat hoznának létre abból a célból, hogy a gyerekeket előkészítsék az általános oktatás alapkövetelményeire. Ez alatt nyelvismereteket, fogalom ismereteket, megfelelő tisztasági és egészségügyi követelményeket értünk. Ezzel tudnánk lehetővé tenni azt, hogy az általános iskolába beíratott első osztályos cigánygyerekek elérjék azt a szintet, amelyről a többi nem cigánygyerek indul. A határozati javaslatban még visszatérünk arra, hogy minden körülmények között fokozni kell a cigány tanulók szakmai képzését és szorgalmazni kell azt, hogy minél több cigányszánnazású fiú és leány jusson a középiskolák padjaiba, és a tehetségesebbek az egyetemekre és főiskolákra is. A felnőtt lakosság kulturális színvonala egészen alacsony. E téren is megfigyelhetők a végletes jelenségek. A versendi könyvtár cigány olvasó részére Thomas Mannt, Stendhalt, Victor Hugót stb. adott ki, s emellett az olvasók kartonjain klasszikus és komoly irodalmi művek is szerepelnek. A községekhez közel lakó cigány lakosság a mozikat látogatja, színházba azonban egy-két kivételtől eltekintve nem jutnak el. Újságot általában nem olvasnak, viszont majdnem minden cigánycsalád - még ha villanyáram nincs is - rendelkezik rádióval. Aki tud olvasni - még a felnőttek között is - a mesekönyveket szereti. Ha nem tud, akkor gyerekekkel olvastatják fel maguknak ezeket a gyerekeknek való meséket. Kifejezetten cigány kultúrcsoport megyénkben egy-kettő működik, legjelentősebb ezek között a mohácsi és a versendi. Az utóbbi lényegében kényszer alapján jött létre, mivel a három nemzetiségű falu kisebbségét képviselő sokacok és a svábok nem hajlandók a cigányokkal együttműködni. Versenden fordult elő az, hogy a tsz tavalyi zárszámadási ünnepségén, amikor a cigány tánccsoport műsort akart adni, tüntetően elhagyták a kultúrtermet. A bizottság nézete szerint az elkülönített kultúrcsoportokat meg kell szüntetni és be kell olvasztani elsősorban a KISZ vagy más tömegszervezet kultúrcsoportjaiba. Ennek érdekében le kell szögezni azt, hogy a kultúrházakat csak azok vehetik igénybe, akik nem tanúsítanak a cigányokkal szemben megkülönböztető magatartást. Amennyiben, mint pl. Versenden nem hajlandók együttesen jelen lenni a kultúrteremben, nem szabad megengedni, hogy azt külön használják. 5. Társadalmi rendünkbe való beilleszkedés Mint már említettük, a társadalomba való beilleszkedésük folyamata megindult és elég gyors léptekkel halad előre. Törvényeinket általában tiszteletben tartják, jogaikat többé-kevésbé ismerik, kötelezettségeiknek is általában eleget tesznek. Lakhely bejelentkezési kötelezettségüknek eleget tesznek, s a fiatalok ma már törvényes házasság keretei között élnek.