Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

rekcióra. (Tizenheten vannak jelenleg börtönben javítóintézetben, nevelőintézetben, közü­lük 10 éven felüliként tíz került állami gondozásba.) 2. A gondoskodás főbb területei: A cigány állami gondozottak közel egyharmadát a nevelő szülői hálózatban helyezzük el és látjuk el. A nevelőszülők szívesen vállalják kisgyermekkorban a cigány gyermekek neve­lését. A kihelyezettek több mint a fele második harmadik neveltetési helyén él, beleszámít­va a csecsemőotthont és az óvodásotthont. Az elhelyezés megváltoztatására esetenként a gyermek serdülő, felső tagozatos korában kerül sor, gyakran magatartási problémák miatt. A deviancia gyakran párosul iskolai kudarcokkal, lányok esetében a nemi érdeklődés korai megnyilvánulásaival. A jelenlegi összetételű nevelőszülői hálózat tagjainak többsége e pe­dagógiai problémával nem tud megbirkózni, a gyermekek nevelőotthonba kerülnek. A 10 éven felüli korosztályból gondozásba vett cigány gyermekeket csak nagyon ritkán tudjuk nevelőszülőkhöz kihelyezni, őket is nevelőotthonokban neveljük. A nevelőotthonokban ezért a korcsoporti összetétel eltolódott a felső tagozatosok irányába, évről-évre emelkedik a cigány gyennekek aránya. Az alacsony életkorban állami gondozásba vett cigány gyerme­ kek többsége óvodába jár. Az óvodába nem járás okai között ritkán tapasztaltuk az óvoda elzárkózását is, de első­sorban a gyermekek szomatikus fejletlensége, értelmi fogyatékossága miatt fordul elő, ese­tenként pedig a bejárást és költségeit nem tudjuk biztosítani. A tankötelesek 24%-a az értel­mi fogyatékosok általános iskoláiba jár, többségük eredményesen el is végzi, évről-évre né­hányan a dolgozók iskolájában általános iskolai bizonyítványt is szereznekjelenleg vájár­tanuló 2 fő. A nevelőszülőkhöz kihelyezettek közül kevés a túlkoros, a nevelőotthonos általános is­kolákban azonban jelentős a kettő, vagy több évvel túlkoros tanulók száma. Számukra Bakócán és Bükkösdön speciális osztályokat szerveztek. A 8. osztályt nem végezte el 31 fő, ebből 13 fő jelenleg börtönben Javítóban van. Középfokú iskolába jár - egy fő kivételével szakmunkásképzőbe - 38 állami gondozott cigány fiatal. Közülük heten utógondozottak, azaz nagykorúak, de ugyanúgy részesülnek ellátásban, mintha állami gondozottak lennének. Beiskolázásuk zömében „hiányszakmák­ra'" történik, részben gyenge tanulmányi eredményük, részben a kollégiumi elhelyezési le­hetőségek miatt. Szakmunkásként dolgozik hat állami gondozott, valamennyien nevelőszülőknél nőttek fel, önálló életkezdésük a nevelőszülő családjában biztosított. A szakképzettség nélküli cigány fiatalok segédmunkásként dolgoznak, többségük ifjúsá­gi otthonokban él. Nem megoldott megyénkben a lányok munkába állítása és a mindkét nembeli értelmi fogyatékosoké (de az nemcsak a cigányokra jellemző). Egy főiskolás lányunk is van, akit utógondozunk. Gyógypedagógus lesz. Nevelési-gondozási feladatok ellátása érdekében a GYIVI dolgozói részt vesznek a spe­ciális tanfolyamon, azonban kellő eszközökkel nem rendelkezünk. A gondozás körében ele­mi higiénés szokások kialakítása a legkidolgozottabb, de ennek rögzülése a gyakoroltatás tartósságától, gyakoriságától függ. Kevés a lehetőség nevelőotthonainkban a családi életre nevelés mindennapos fortélyai­nak megtanítására, a korai nem éréssel összefüggő egészségügyi, pszichológiai indíttatású nevelésre. De szinte általánosságban mondható, hogy hiányoznak az anyanyelvi nevelés, a fogalmi gondolkodás fejlesztését és a kulturált viselkedés alakítását konigáló programok.

Next

/
Thumbnails
Contents