Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

Hegedűs elvtárs, Kovácsné elvtársnő tettek fel kérdéseket. A kérdések megválaszolása után Pirisi elvtárs megnyitotta a vitát. Hegedűs elvtárs elmondta, hogy a cigányság beilleszkedése a nemzetiségi elismerés felé halad. Kulturális értékeik vannak. A hivatalos nyelv kérdését kell a jövőben tisztázni. Sok cigánygyerek tanul a gyógypedagógiai intézetben. Véleménye szerint nem kellenek cigányklubok, illetve 1 -2, azok legyenek felszerelve. A 14 éven aluli korosztály nagyon kiveszi részét a deviáns cselekményekből. A cigányság részvétele erőszakos bűncselekményekben jelentős. A hivatásos pártfogók közé alkalmazzanak egy cigányszármazású gondozót. Csernyánszky elvtárs támogatja a határozati javaslatot, az előterjesztést jónak tartja. Kovácsné elvtársnő kiemelt feladatnak tekinti a gálykúti cigánytelep felszámolását. Sánta elvtárs jónak tartja a jelentést. A halmozottan hátrányos helyzetű települések támogatása fontos feladat. Több község elcigányosodása várható. A tsz-ek sokat tesznek a foglalkoztatás javításáért. Arányai körzetenként változnak. Ezután ismertette a Dobszán és környékén élő cigányság helyzetét, fejlődését. Keresztes elvtársnő kifejtette, hogy az aprófalvakban a nem cigány nők foglalkoztatási lehetőségei sem megfelelőek. Horváth M. elvtárs az előterjesztést tárgyilagosnak tartja. Nem biztos benne, hogy a cigányság elkülönülni akar, inkább csak beilleszkedni. A falvakban igen nagy a biológiai asszimiláció. Népgazdasági szempontból sok területen a cigányság nélkülözhetetlen munkát végez. Fontos a nem cigány lakosság helyes tájékoztatása. A bűnözés elsősorban a megyeszékhelyre koncentrálódik, ez nem cigány, hanem lumpen probléma. Horváth S. elvtárs nagyon jónak tartja a jelentést. A cigányság arányszámának a növekedése nem magas, a baj a nem cigány lakosságnál van. A születésszabályozás területén az elmaradottabb rétegeknél van még tudati elmaradás. A cigány nők nem dobják el gyermeküket, mi vesszük el. Szorgalmazni a családnál maradást kell, a családokat kell segíteni. Horváth V. elvtárs jónak tartja a beszámolót. A tsz-ek valóban sokat tesznek a cigányság foglalkoztatásának javításáért, nem a tsz tagságot, hanem az alkalmazásukat szükséges szorgalmazni. Előrelépést az oktatásnál tegyék meg. Több hozzászólás nem lévén, Erdődi elvtárs reagált a felvetett problémákra. 2. napirend. Horváth S. elvtárs szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a Vöröskereszt jelentős tudatformáló szerepet vállalt fel, ez rossz hatásfokkal folyik. Céljuk a közéleti tevékenység javítása. Tevékenységük munkahelyekre, iskolákra is kiterjed. Jó a kapcsolatuk a szakszervezettel és a Népfronttal. Csernyánszky elvtárs, Kovácsné elvtársnö tettek fel kérdéseket. A kérdések megválaszolása után Pirisi elvtárs megnyitotta a vitát. Csernyánszky elvtárs elmondta, hogy javult a hivatásos bírósági pártfogók és a Vöröskereszt együttműködése. Több hozzászólás nem lévén Pirisi elvtárs lezárta a napirend tárgyalását azzal, hogy a társadalmi szervek tevékenysége nélkül nem értük volna el az eddigi eredményeket. Több napirend nem lévén Pirisi elvtárs a bizottsági ülést lezárta. Kmf. Dr. Erdődi Gyula s.k. a bizottság titkára. BML. XXIII. 2.d. BMT VB Szervezési és Jogi Osztály I. 42/1986.