Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

sok eredményeit az iskolák felhasználják. A fö gondot a korábbi lemaradásokban érzékeli. A szülök szemléletén is változtatni szükséges. Pécs város tanulmányi felügyelője szerint az édesanyáknak több lehetőséget kellene biztosítani 4-6 órás munka vállalására. Korábban minden cigány tanulóval foglalkozó pedagógus fizetése mellett havi pótlékot kapott. Most évenkénti jutalmazás van. Megfontolásra érdemes a pótlék visszaállítása. Csemyánszky elvtárs: a napközis ellátás mutatói az igazgató határozottságán is múlik. Nagy a pedagógusok körében a íluktuáció. Nyilván a szakmailag képzettebbek hagyják el a pályát. Széles elvtársnö jónak minősíti az előterjesztést. Sok szempontból az előrehaladást az anyagiak hiánya okozza. Az összefogás szükségességét is hangsúlyozza. Siklós Városi Tanács művelődési csoportjának képviselője elmondta, hogy a legtöbb cigány Siklós vonzáskörzetében él. Megismerkedtünk a homogén cigányközösség fogalmával. Az előrehaladást gátolja, hogy a települések intézményi szempontból gyengén ellátottak. Az iskola-előkészítést csak a 3 éves óvodai képzéssel lehet jól megoldani. A középfokú továbbtanulásuk terén vizsgálatot javasol, hogy mennyiben segítik az iskolák a cigány tanulók felvételét. Az elbeszélgetéseknél kiesnek, mert a kommunikációs készségük rossz, de tárgyi tudásuk adott. Horváth M. elvtárs elmondja, hogy a cigánygyerekek száma nem nő, ellentétben a közhiedelemmel. A gyerekek egészségügyi állapotában azonban olyan negatív tényező található, amely a tanulási képességet rontja. Tápláltságuk nem megfelelő. Kosztkáné elvtársnő szerint előfordul, hogy a családot bírságolják iskolai mulasztás miatt, a másik oldalon segély formájában támogatják. E gyakorlat ellen igyekeznek fellépni. Ezután ismertette a szabálysértési eljárás menetét. A térítési hátralékok behajtása ma bírósági úton megy végbe, amely igen hosszadalmas. Horváth V. elvtárs elmondta, hogy atsz-nek is van oktatási feladata, amely óvodák, iskolák építésének támogatásában nyilvánul meg. Alacsony iskolai végzettségük kihat későbbi életükre, anyagi viszonyaikra. Nő a szakmunkások között a cigányfiatalok száma. Nehezen illeszkednek be a szigorú termeléstechnikába. Több közöttük a fegyelemsértö. Horváth S. elvtárs igen jónak minősítette az előterjesztést. A jogszabályok mindig annyit érnek, amennyit megvalósítanak belőle. Tudatformáló tevékenységüket kell erősíteni. Erdödi elvtárs jónak minősíti az anyagot, amely ütközteti a gondokat és az eredményeket. A kormányhatározat lehetővé teszi, hogy indokolt esetben kötelezni lehet a családot a gyermek óvodáztatására. A cigány tanulók aránya javult az alsó- és felső tagozat között. Többen kerültek be szakkörökbe, ezt a jövőben is erősíteni kell. A középiskolai lemorzsolódások csökkentése érdekében a művelődési osztály forduljon az ifjúságvédelmi felelősökhöz. Több hozzászólás nem volt, ezért Pirisi elvtárs összefoglalta, majd lezárta a vitát. 3. napirend

. Kérdés és hozzászólás nem volt. A javasolt munkatervet a bizottság egyhangúlag elfogadta. Pécs, 1985. december 16. Dr. Erdődi Gyula s.k. a bizottság titkára. BML XXIII. 2,d. BMT VB Szervezési és Jogi Osztály I. 935/1985.