Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

E hasznos és főleg cigány gyermekek felzárkóztatását segítő differenciált beiskolázási kísérletek kiterjesztésének sajnos egyelőre személyi és anyagi akadályai vannak. A cigány tanulók iskoláztatásának mértéke és színvonala lassan javuló, bár nincs még arányban a befektetett törődéssel, erőfeszítéssel, s a társadalmilag kívánatos hatékonyságon is szükséges javítani. Az eddig elért eredmények egy hosszútávú feladat első eredményei és még sok intézkedést követelnek. A járási, városi jelentések szerint az idei tanévben a cigány tankötelesek beiskolázása a községekben 100%-os a pedagógusok gondos felderítő tevékenységének következtében. Beiskolázási problémák inkább a városoknál jelentkeznek, Pécs városban pl. kb. 96%-os a beiskolázási arányuk. Oka részben nyilvántartási rendszerünk hiányosságával, részben egyes cigány szülők nemtörődömségével magyarázható. A tankötelesek felkutatása és hivatalos beírása állandó jellegű feladata városi iskoláinknak, néhány esetben hatósági intézkedés igénybevétele is szükségessé vált. A tankötelezettség további teljesítésében is vannak már eredmények, bár probléma is akad még bőven. A cigány tanulóknak kb. 91%-a rendszeresen jár iskolába. A 10% cigány gyermek gyakori mulasztását néha a hatósági intézkedés sem tudja kielégítően rendezni. Az ismételt igazolatlan mulasztás miatti büntetéseket többen csak szociális segélyből tudnák kifizetni. A régebbi tanévek jellemzője volt, hogy a cigány tanulók többsége az alsó tagozatban végleg megrekedt a gyakori osztályismétlés miatt, s kevesen jutottak el a felső tagozatba. Még mindig gondot okoz ez a tény, bár javuló az eredmény, amit igazolnak a következő adatok: 1970/7lben a megye és Pécs cigány tanulóinak 70%>-a járt alsó tagozatba (országos arány 69,2%) és 30% felső tagozatba (országos arány 30,8%>), 1974/75-ben cigány tanulók 63,6%-a alsós,(országos arány 64,9%) és 36,4%> felső tagozatos (országos arány 35,1%>). A tagozatok közötti arányuk tehát kedvezőbben alakult az országosnál. Az alsó tagozaton belül az első osztályban legmagasabb a cigány gyermekek aránya. Buktató jellegű volt az első osztály sokrétű hátrányaik miatt. Az iskolai életre történő felkészítési arányaik növekedésével (óvoda, előkészítő foglalkozás) javult két tanév viszonylatában az első osztályba járók létszámaránya. 1970/7l-ben a cigány tanulók 26,2%-ajárt első osztályba (országos adat 25,2%), 1974/75ben 21,1 %>-ra csökkent az arányuk (országos arány 22,7%). Eredményeink tehát itt is jobbak az országosnál. Nem megnyugtató viszont még mindig az első osztályos cigány tanulók eredménye, ha a túlkorosságukat vizsgáljuk 1974/75-ben a 881 cigány első osztályos tanulóból 1 évvel túlkoros 225 - 25,5% (országosan 22,5%o), 2 évvel túlkoros 102 - 11,6%» (országosan 10,9%»), 3 és több évvel túlkoros 107 - 12,1% (országosan 13,9%). Az 1973/74. tanévben az 1. osztályos cigány tanulók 40,1%-a lett tanévvesztő (országosan 41,1%). Az első osztályhoz hasonlóan a 8. osztályba járó tanulók aránya is javulást mutat és némileg jobb az országos átlagnál: 1970/71 -ben a cigány gyermekek 3,5%>-a járt nyolcadikba (országosan 4%), 1974/75-ben 5,8%o-ra növekedett arányuk (országosan 5,3%>).