Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel
A városoknál 1970/7 l-ben Mohács városra jutott kisebb arány a megye cigány tanulóiból, 1974/75-ben viszont Komló aránya lett magasabb. A cigánysorból való kiemelkedés fontos tényezője a cigány gyermekek beiskolázása az általános iskola nyolc osztályának elvégzése, továbbtanulásuk biztosítása. A cigány gyermekek iskoláztatásának helyzete megyénkben - az országos tapasztalatokkal megegyezően - az erőfeszítések, a társadalmi összefogás eredményeként sok vonatkozásban jelentős fejlődést tükröz, de összességében még mindig eléggé tarka képet mutat. A cigány gyermekek iskolára való felkészítése az utóbbi években különösen nagy szerepet kapott. A cigány gyermekek óvodai elhelyezése alapvető tényezője a tankötelezettségi előírások teljesítésének, mert iskolai lemaradásuk megelőzésében, magyar nyelvi hiányaik pótlásában, alapvető ismeretek és szokások kialakításában döntő jelentőségű. Az iskolára történő felkészítésük érdekében két irányban tettünk erőfeszítéseket: a) ahol óvoda működik, ott elsődleges feladatként határoztuk meg a cigány gyermekek felvételét, b) óvodával nem rendelkező valamennyi községben, s olyan helyeken, ahol kevés az óvodai férőhely és kimaradnak gyermekek, megszerveztük az iskolaelőkészítö (lehetőleg egész tanéves) foglalkozásokat. Eredmények a) Óvoda: 1973-ban az óvodáskorú cigány gyermekek 21%-a járt óvodába, 1975-ben az arányuk kb. 26%-ra növekedett, (csak megyei adat.) Az idei tanévben a megye és Pécs város 12.161 óvodás gyermeke közül 450 cigány, az összes óvodás 3,7%-a. Ha csak a megyei adatokat nézzük, jobb a mutatószám, 7.090 óvodás közül 405 (5,7%) cigány. Az összes óvodáshoz viszonyítva legmagasabb a cigányóvódások aránya a szigetvári járásban (10,9%o), Komló városban (7,5%>), Mohács városban (7%). A többi járásban 5,6 és 4,5%o között van az arányuk. A legtöbb a cigány óvódások száma Dunaszekcsőn (20), Nagyharsányban (20), Véménden (18), Kölkeden (15), Versenden (12), Godisán (11), Kövágószöllősön, Rózsafán és Nagydobszán (10-10). A többi óvodában 10 alatt van a létszámuk. Komló város óvodáiban 62, Pécs óvodáiban 45 és Mohács óvodáiban 40 a cigány gyermekek száma. Bár javulás van az óvodai arányukban, az eredmény még nem kielégítő, főleg ha az óvoda három éves iskolára előkészítő tevékenységét vesszük figyelembe, ami hátrányaik leküzdésében nyilván többet jelent, mint az egy tanéves, vagy negyedéves előkészítő foglalkozás. Két okkal magyarázható alacsony óvodai arányuk: egyrészt sok cigány szülő nem él a lehetőséggel a meggyőzés ellenére sem (pl. az óvodáskorú cigány gyermekeknek csak 50%>-át találjuk meg a mozsgói, a rózsafai és a somogyapáti óvodában. Versenden 4 gyermeket nem sikerült beóvodázni); másrészt sok olyan településen, kis községekben élnek cigányok, ahol még nincs, s egy részében távlatilag sem szervezhető óvoda. Nagyon indokolt lenne cigányóvoda szervezése Alsószentmártonban és Gilvánfán. b) Iskolára előkészítő foglalkozások: Az 1971/72-es tanévben első osztályba járó cigány gyermekek közül 23,1% (231 fő) járt az előző évben szervezett iskolaelőkészítöre.