Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

söleg tatarozzák, tisztán és rendesen tartsák. Ezt a szót, hogy „neveié s" szándékosan hangsúlyozom, mert ez a döntő. Az oktatás egyik legfontosabb alapja, hogy a tanulók megtanulják, elsajátítsák a magyar nyelvet. Ez a magyar cigányoknál természetes folyamat, de nem így állunk Baranyában, ahol a szülőktől kis korban alsajátítják a cigány nyelvet, jóllehet tudják, hogy ez a tanuló előrehaladása szempontjából gátló tényező. Több hozzászólás nem volt, az Albizottság vezetője a következő összefoglalót tartotta: A Művelődésügyi Osztály beszámolója a végzett munkáról alapos, körültekintő. A járások és városok által beküldött jelentések alapján elemezte azt a folyamatot, s azokat a törekvéseket, amelyeket a pedagógusok tesznek az oktatás és a nevelés terén. Valóban példamutató a tevékenységük, s ennek számos bizonyítéka van. Először is külön gratulálunk Szerencsés Rudolfné iskolavezetőnek és P á p a i Márta tanítónőnek, akik részt vettek az oktatási Minisztérium 1974-ben hirdetett pályázatán, amelynek címe: „Mit tesznek a cigány gyerekek eredményes nevelése és oktatása érdekében?" A Kossuth-aknai cigány iskolában végzett munkájukat fogalmazták, amit a gyakorlatban kipróbáltak. A minisztérium e pályamüveket is alkalmasnak találta, hogy nyomtatásban is megjelenjenek és lehetőséget adjanak ezzel, hogy a cigány településeken foglalatoskodó nevelők elsajátítsák az általuk kipróbált módszereket. A Beszámoló eredményességében önmagáért beszél. Látható, hogy az osztály központi irányítása érvényesül a járások és a városok felé. Keresi a módozatát, kutatja, hogyan léphetnének előre differenciáltan e kérdésben. Főleg az oktatás terén értek el kiváló eredményeket. Látják a nehézségeket, s ennek megfelelően intézkedési tervet dolgoztak ki, ezt szorgalmazzák a járásoknál és a városoknál. A Baranyai Művelődés című folyóiratban nem egy jó módszer jelenik meg, amely az oktatásban nagy segítséget jelent a cigányokkal foglalkozó pedagógusok részére. A Vöröskereszt Baranya megyei Bizottsága szintén tárgyalta e témával kapcsolatos feladatok végrehajtását. Ennek elsősorban szociális és egészségügyi kihatásai vannak. Szervezetei valamennyi szinten intézkedési tervet készítettek, s annak végrehajtását időnként ellenőrzik. Hatékonyságuk mutatja, hogy a cigány községekben és a telepeken felelőseik aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a cigány lakossággal megértessék a kulturálódás követelményeit. A tömegszervezetek közül az ő működésük a leghatékonyabb. Valóban társként, vállvetve küzdenek az Albizottsággal és egyéb szervekkel. Ezért csak köszönet illeti őket. Hasonlóan kellene e kérdéssel foglalkozni a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának, de az ifjúsági szervezeteknek is, mert ezek együttes hatása növelheti csak az eredményességet. A vezető köszönetet mond R i t tn e r Hajnalka főelőadónak tartalmas, elemző munkájáért, kéri továbbra is aktív segítségét, támogatását, mert csak a művelődés révén tudnak kiemelkedni a kulturálatlanságból és gazdasági, társadalmi viszonyaikat is e révén tudják megváltoztatni. Határozati javaslatok: 1. Az Albizottság tagjai havonta rendszeresen ellenőrzik a járásokban és a városokban, hogy az intézkedési tervben foglaltak valóra válnak-e, milyen hátráltató tényezők akadályozzák megvalósításukat. Ezt az alkalmat felhasználják arra, hogy az Albizottságot arra alkalmas és érdemes cigány származásúakkal kibővítsék. 2. A tömegszervezetek közül a Vöröskereszt példamutatóan végzi munkáját. Az Albizottság törekedjék arra, hogy a HNF, az ifjúsági szervezetek, a szakszervezetek Baranya